Közlemény

A Magyar Unitárius Egyház Elnöksége üdvözli a csíksomlyói zarándoklat minden tagját, Isten áldását kérve kegyes együttlétükre és szívből jövő imádságukra. Számunkra is öröm látni a több százezres zarándokcsoportot, amint együtt kérik Teremtőnk segítségét nemzetünkre, hazánkra és egyházainkra. Csatlakozunk azokhoz, akik azért fohászkodnak, hogy a békesség szelleme és a szeretet tüze kovácsolja egységbe a világon élő minden egyes embert. Bízunk abban, hogy imádságunkat meghallgatja Atyánk, aki ad elég bölcsességet gyermekeinek a béke útján való járáshoz.

Az együvé tartozás gondolata e napokban két szempontból is időszerűnek és megfontolandónak tűnik. Egyfelől pünkösd ünnepére – azaz a Lélek kitöltetésének és a keresztény egyház megalakulásának a tudatosítására – hangolja lelkét a keresztény világ. Az első pünkösd alkalmával létrejövő gyülekezetnek meghatározó élménye volt az egység megtapasztalása, amely feloldott minden különbséget és válaszfalat. Így ez első gyülekezet örököseiként nekünk is az a feladatunk, hogy az egységet megteremtő Lelket kérjük Atyánktól.

Másfelől nekünk, erdélyieknek történelmünk is tanulságos. Hiszen éppen az idén ünnepeljük 450. évfordulóját annak, hogy 1568-ban, Tordán az erdélyi rendek olyan törvényt fogadtak el, amely szellemiségében évszázadokkal megelőzte az európai közgondolkodást, megteremtve azt az egyedi lehetőséget, hogy a különböző felekezetek békében éljenek egymás mellett. A vallásszabadság törvényének köszönhetően jöhetett létre a római katolikus, lutheránus, református és unitárius felekezetek békés együttélésének rendszere.

A fentiek tükrében emeljük fel szavunkat az évente visszatérő hamis legenda ellen, amely a csíksomlyói búcsú eredetét János Zsigmond 1567-es állítólagos hittérítő hadjáratához kapcsolja. E kitalált történet fenntarthatatlansága számtalanszor nyert már bizonyítást. A történészek rámutattak, hogy a jelzett esztendőben Erdély első fejedelmének nem volt ilyen jellegű hadjárata, az unitárius felekezet intézményesüléséről nem lehet beszélni 1568 előtt, ahogyan arról sem, hogy János Zsigmond ekkortájt a Dávid Ferenc által alapított egyház tagja lett volna. A tordai vallásszabadság törvényét lehetővé tevő uralkodó jellemével összeegyezhetetlen az, hogy ő vassal és haddal próbálta volna saját hitét másokra erőltetni.

A tudományos bizonyítékok ellenére mégis azt tapasztaljuk, hogy a Csíksomlyó felé haladó zarándokvonatokkal párhuzamosan – mondhatjuk: menetrendszerűen – üti fel fejét a hamis legenda.

Úgy gondoljuk, hogy a csíksomlyói búcsú felbecsülhetetlen értékét nem növeli egy hamis történethez való kapcsolása, így nyomatékosan kérjük a testvéregyházaktól, a világi és egyházi elöljáróktól, a különböző intézmények tagjaitól, valamint a sajtó képviselőitől, hogy álljanak el János Zsigmond és az unitárius felekezet történelmileg megalapozatlan bemutatásától.

Bízunk abban, hogy a történelmi tényekre alapozva, a Szentírás és az előttünk álló ünnep tanítását szem előtt tartva imádkozhatunk együtt nemzetünk, hazánk és felekezeteink épüléséért. Isten áldása legyen a csíksomlyói búcsú minden résztvevőjén és minden békét és egyetértést kérő ember életén!

Kolozsvár, 2018. május 18.                                 a Magyar Unitárius Egyház Elnöksége

 

vagy itt látható PDF formátumban:

41-LH Kozlemeny_Csiksomlyo

 

Reklámok