Kezdőlap

450 év

Hozzászólás

Főtisztelendő, nagytiszteletű és tisztelt címzettek!

 

Örömmel osztom meg egyháztársadalmunkkal a jó hírt: a tegnap (február 20.) 16 óra 9 perckor Magyarország Országgyűlése egyhangúlag elfogadta a T/19859. számú törvényjavaslatot Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról. (A törvény szövegének hivatalos forráshelye: http://www.parlament.hu/irom40/19859/19859.pdf.)

A szóban forgó ünnepi emléktörvény előterjesztése és elfogadása az országgyűlésben képviselt pártok teljes egyetértésével történt, akik ezáltal közösen méltatták a 450 évvel ezelőtti tordai országgyűlési törvényalkotás emlékét, ugyanakkor január 13-át a Vallásszabadság Napjává nyilvánították.

Köztudott az emléktörvény kezdeményezésének közvetlen előzménye: egyházunk javaslatára és szervezésében 2018. január 13-án az erdélyi magyar és szász evangélikus egyházak közösen ünnepi előterjesztést intéztek Magyarország Országgyűléséhez, Romániai Parlamentjéhez és az Európai Parlamenthez.

 

E jeles törvényalkotásról készített sajtóközleményünk egyházunk honlapján – és alább bemásolva – olvasható: http://unitarius.org/vallasszabadsag-napjava-nyilvanitotta-magyarorszag-orszaggyulese-januar-13/

 

Ugyanerről az eseményről az MIT és az Országgyűlés Sajtóirodája a következő közleményt bocsátotta ki:

http://www.parlament.hu/-/a-vallasszabadsag-napjava-nyilvanitotta-az-orszaggyules-januar-13-at?inheritRedirect=true&redirect=%2F

A törvény szövege itt olvasható: http://www.parlament.hu/irom40/19859/19859.pdf.

 

A törvényjavaslat előterjesztéséről, méltatásáról és megszavazásáról készített hivatalos filmfelvétel az Országgyűlés honlapja Jegyzőkönyvek rovatának Ülésnap felszólalásai fejezetben található (2018. 02. 20-i ülésnap), a 7 óra 21 perc 40 másodperctől kezdődő részben: http://sgis.parlament.hu/archive/playseq.php?date1=20180220&time1=075011&offset1=000530.00&date2=20180220&time2=075011&offset2=111225.00&type=real

 

A fenti tájékoztatást személyes vallomással zárom: jó érzés magyar unitáriusnak lenni! Istené a dicsőség!

 

Tisztelettel: Szabó László

 

 

Sajtóközlemény

A Vallásszabadság Napjává nyilvánította Magyarország Országgyűlése január 13-át

 

A február 20-án tartott parlamenti ülésnapon Kövér László házelnök előterjesztésére, ötpárti konszenzussal fogadta el Magyarország Országgyűlése azt a törvényt, amely egyfelől a magyar nemzet szellemi öröksége részének tekinti az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatát, másrészt a 450 évvel ezelőtti törvény kihirdetésének napját – január 13-át – a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja. E mai döntés előzményét képezi a Magyar Unitárius Egyház által kezdeményezett és az erdélyi református, illetve a magyar, valamint a szász evangélikus-lutheránus egyházak elöljárói által is aláírt előterjesztés, amelyet 2018. január 13-án, Tordán, a vallásszabadság ünnepe alkalmával adott át Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója Magyarország Országgyűlése, Románia Parlamentje, valamint az Európai Parlament jelenlevő képviselőinek.

Az ünnepi törvényhozás rendjén Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke elmondta: „E törvénynek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, amelynek eredményeképpen későbbi évtizedekben kialakulhatott a négy bevett vallás rendszere.” Majd hozzátette: „Mindezek által Erdély a vallásszabadság és a felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva a más országokból elüldözötteknek is.”

Az ünnepi törvény méltó főhajtás az 1568-ban, Tordán elfogadott vallásügyi törvény előtt, amely a világon először mondta ki a modern demokrácia egyik alapértékét, a szabad vallásgyakorlás jogát. A ma elfogadott törvény indoklása szerint „… a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének.”

Az ünnepi eseményen a mintegy negyven unitárius képviselő mellett, részt vettek az erdélyi magyar és szász történelmi protestáns egyházak képviselői is.

A ma elfogadott törvény történelmi jelentőségének tudatosítása érdekében március 9-én Budapesten, jubileumi konferenciára kerül sor az Országházban, amit ünnepi gálaműsor követ a Pesti Vigadóban.

Reklámok

Március 9-i ünneplés

Hozzászólás

Tisztelettel közlöm Nt. Kriza János lelkész levelét:

 

Kedves Testvéreim!

A Vallásszabadság Évének megünneplésére tervezett jubileumi rendezvények sorában 2018. március 9-én két rangos eseményre kerül sor Budapesten. Az Országház felsőházi (főrendiházi) üléstermében jubileumi emlékkonferencián méltatjuk az Erdélyi Országgyűlés 1568. évi világhírű törvényalkotását, valamint egyházunk 450 évnyi hivatásgyakorlását. Ezt követően a Pesti Vigadó dísztermében ünnepi gálaműsort szervezünk.

Az emlékkonferenciát az Országgyűlés Hivatala látja vendégül és egyben társszervezője is a rendezvénynek. A konferencia címe és alcíme: A vallásszabadság és a Magyar Unitárius Egyház. 450 év Isten és a nemzet szolgálatában. Vázlatos programterv: kezdőének és -ima, köszöntőbeszédek, szakmai előadások a tordai ediktumról és a magyar unitáriusságról, összegzés, zárszó, záróima és áldáskérés, Himnusz. Mindezek után csoportkép készül a Kupolacsarnok lépcsőin, majd idegenvezetőkkel irányított Országház-látogatással ér véget a 11–15 óra közötti program.

A Pesti Vigadóban 17–21 óra között szervezendő ünnepi gálaműsor programterve: kezdőfohász, ünnepi beszédek, zeneelőadások, záróbeszéd, állófogadás.

Meghatározó tény, hogy a férőhelyek korlátozott száma mindkét rendezvény esetében szűkre szabja a részvételi lehetőségeket. A Magyarországi Egyházkerület hívei részére kb. 100 részvételi helyet tudunk biztosítani előzetes regisztráció után.

A részvételi szándék bejelentése a következő adatok közlésével történik:

– az országházi belépéshez használandó személyazonosító igazolványban szereplő név

– az országházi belépéshez használandó személyazonosító igazolvány száma.

FONTOS! Mivel a helyek száma korlátozott, csak azok jelezzék részvételi szándékukat, akik biztosan részt is vesznek e fontos ünnepségen, ugyanis a leadott jelentkezési adatokon később nem lehet változtatni, és így a fenntartott hely betöltetlen marad.

Ez úton kérem gondnok és lelkész testvéreimet, hogy írják össze a jelentkezők névsorát és adatait, és legkésőbb 2018. február 28-ig küldjék meg részemre a krizajan@gmail.com e-mail címre.

Az utazási költségek a résztvevőket terhelik, minden más költséget az egyházkerület fedez.

 

Miskolc, 2018. február 17.

Atyafiságos tisztelettel:

Kriza János lelkész

Mihalkó unitárius lett

Hozzászólás

Választás és döntés

– befogadó beszéd (Dr. Mihalkó Zoltán) 2018. –

A férfi szívében mélységek vize a döntés, de az okos ember a felszínre hozza. Péld 20,5

 

Kedves Atyámfiai, szeretett Testvéreim!

Soha nem kérdeztem, de sejtettem, hogy már régóta a védett korban sétált új testvérünk, kedves Mihalkó úr (a továbbiakban tegezem), amikor elszánta magát a nagy lépésre. Türelmesen kivárta az alkalmat, s szinte azt hihetnénk, hogy valóban mélyre tehető a férfiszív döntése, ami talán soha felszínre nem kerül. Igen ám, de eljött a pillanat és nem is akármikor, hanem éppen választott egyháza 450-ik évfordulóján, amikor eldöntötte, hogy elénk tárja döntését, a világ tudomására hozza, leírja, közzéteszi, hogy hátralevő életét a mindeneket teremtő és fenntartó Istennel és a benne hívő embertársaival akarja végig járni kéz a kézben.

A mai alkalomra a Példabeszédek Könyvéből választottam szentleckét, s amint már érzékeltettem Testvérünk döntése körül keringenek gondolataim. Közelebbről a választás, vagyis a döntés, valamint a felszínre hozás, azaz kinyilvánítás köré gyülekeznek gondolataim. Többek között a következőképpen imádkozik egyik helyen (119. Zsolt 27) a zsoltáríró: „Értesd meg velem döntéseid útját, s én odaadón fürkészem csodáidat.” Vagyis Dávid, a hittel teljes bizakodó arról énekel, hogy arra van szüksége Isten csodáinak további fürkészéséhez, hogy megismerje döntéseit. De hát ne kapkodjak össze-vissza, mert ebben az esetben szem elől tévesztem a mai alkalom célját. Van egy atyánkfia, aki döntést hozott, ezt közölte velünk, s mint befogadók észreveszünk néhány azonos mozzanatot életében, mint ami előfordult annak idején a miénkben is, amikor valakinek a segítségére szorultunk, hogy mondaná már meg nekünk, melyik a helyes irány, vagy helyes-e az általunk választott útvonal? Sejtettük a nagy igazságot, hogy akármilyen „utat is választasz magadnak, mindig lesznek, akik azt fogják mondani, tévedsz. Mindig lesznek majd olyan nehézségek, hogy azt fogod hinni, talán csakugyan a kritikusoknak van igazuk. Az út kiválasztása és követése a végsőkig mindig nagy bátorságot kíván.” (Ralph Waldo Emerson).

A férfi szívében mélységek vize a döntés – olvastam a szentleckében. Milyen büszkék vagyunk korabeli döntéseinkre, melyekben nem kértük ki senki véleményét és nem igényeltünk semmilyen áldást rájuk. Akkor voltunk karakánok, ha soha nem is kérkedtünk ezekkel a megvalósításainkkal, hanem úgy hasznosítottuk, éltünk velük, hogy a lehető legtöbbet kamatoztassa családunk és közösségünk életében. Valóban mélyre került a döntés, melyről úgy vélekedtünk, hogy nem is lesz szükség soha arra, hogy bárki felkavarjon ilyen mély vizeket. Nálam sokkal szebben fogalmazza meg ezt Pilinszky János, a költő: „Az ember millimétert se mozdulhat ki a világ törvényeinek hullámveréséből. Senkinek sincs módjában kitörni térből és időből. Közös hullám emel és ejt: mindannyian engedelmesek vagyunk. De szívünk számára adott a választás, hogy jobbak vagy rosszabbak legyünk a világnál, melynek részei vagyunk. Ez módunkban áll. Hogy kegyetlenebbek legyünk vagy irgalmasabbak a változatlan és megváltoztathatatlan egésznél.” És a férfiszív nem hánykolódott, vergődött a hullámok között, hanem együtt hullámzott a világ hullámverésével. Úgy gondolom, hogy nem is volt fájdalmas hozzácsapódás néhány éles szirthez, csupán az ingás, vagy ingadozás hozta meg végérvényesen a döntést: joga van az embernek hinni egy Teremtőben, akire, ha úgy tetszik éppen a székelyek figyeltek fel 450 évvel ezelőtt. Aztán felbuggyant a döntés. Partra kívánkozott egy 21-ik századi csoda, melyben új tettek mezéjére lépett az elhatározás.

Kérdezem ugyan, de nem várok hangos választ, hogy számoltál-e kedves testvérem tetted következményeivel? Mert, ahogy Antoine de Saint-Exupéry hangsúlyozza: a „ bátorság nem a beszédben van. Hanem a választásban.” Minket ugyanis nem sok szeretettel és jó indulattal vesznek körül keresztény testvéreink azért, mert szigorúan betartjuk Jézus egy Isten hitét, és hogy nem követjük a szentek és más elöljárók külön meggyőződéseit. Számunkra mindennél fontosabb egyéni tapasztalatunk és elsődleges kapocs a személyes hitünk. Semmilyen kényszerítő hiedelmeket, vagy rítust nem kell elfogadnunk és megtartanunk azért, hogy üdvözüljünk, miközben mások kárhozását kérjük. Isten mindenkivel szemben szerető Atya, aki eldöntötte, hogy mély vizekbe vet bennünket és megfelelő időben letisztítja bennünk a gondolatokat, felébreszt és szánkba adja a szót. Valahogy így: „Nincs veszteség ajándék nélkül, nincs nyereség lemondás nélkül. A választásaink is ezt példázzák. Ha valami mellett döntünk, másnak búcsút intünk. A lényeg, hogy megőrizzük az ambícióinkat, a kíváncsiságunkat, hogy töretlen vágyat érezzünk a világ megismerésére, mert akkor értelmet nyer ez a kettősség.” (Hegedűs D. Géza).

Kedves Atyámfiai, Testvéreim!

Egyházam a szabad vallásgyakorlat 450-ik esztendejét üli és az idén ennek jegyében történnek megemlékezéseink. Nem kell senkinek sem csodálkoznia, tehát, hogy Mihalkó testvérünk elköteleződése alkalmával is többször szóba kerül ez a tény. Határozott véleményünk van azokról, akiknek nincs mivel és mégis folyamatosan kérkednek, hát, akinek valóban van, az miért ne dicsekedne vele? Tegyük csak szívünkre a kezünket – és most ismét legyenek elnézők velünk szemben a hölgyek, hogy nagyon hímneműre sikerült a beszédem, viszont nem kell sokáig kutakodnunk emlékeink között, míg rátalálunk egy mélyen altatott, vagyis a Példabeszédek írója szerint vizek mélységébe zárult döntésre. Továbbra is kérdés, hogy általános szemmel figyelve, vagy Isten ítéletei közé sorolva milyen elbírálás, értékelés alá esik ez a régi álláspont? Ha továbbra is megáll a helyesség és valódiság alapján, akkor akár maradhatna továbbra is, hogy aludja meghatározatlan időre szóló álmát. Amennyiben van benne valamilyen rejtett igazság, netán a környezetnek, társadalomnak, egyháznak szóló üzenet, akkor eljött az ideje a cselekvésnek és engedni kell, hogy felszínre törjön az okos elgondolás. A gondolkodó a következőképpen nyilatkozik: „Az emberek nagysága nem a gazdagságban vagy a hatalomban rejlik, hanem a jellemben és a jóságban. Minden ember ugyanúgy ember, mint a többi, minden embernek vannak hibái és hiányosságai, de születésétől fogva mindenkiben rengeteg jóság is van. S ha az ember arra törekedne, hogy inkább felszínre hozza a jóságot, mint elfojtsa magában, s a szegény embereknek megadná azt az érzést, hogy ők is emberek, ehhez nem csak pénzre vagy vagyonra van szükség, mert ebből nincs mindenkinek elajándékozni valója.” (Anne Frank).

Gondolom, egyikőtök sem csodálkozik mindazon, amit elősorolok hozzánk csatlakozni vágyó testvérünkkel kapcsolatosan. Abban ugyanis nem egyeztünk meg korábban, hogy mit mondhatunk egymásról és nem faggattuk egymást titkolt ügyeinkről sem. Úgy érezzük, hogy ez nem tartozik ránk, még kevésbé a közösségre, melynek tagja lesz hamarosan. Sokkal lényegesebb viszont mindaz, amit mondunk arról a közösségről, vagy ha úgy tetszik egyházról, melynek tagjai vagyunk néhányan születésünk óta, mások pedig későbbről. Míg sokan vallásos felfogásukat egyedülállónak és egyedül üdvözítőnek tartják, mi nagyon óvatosan bánunk ezzel és a hasonló nyilatkozatokkal. Az a meggyőződésünk ugyanis, hogy nem „választanunk kell, hanem megnyugodnunk, nem választani a helyes és helytelen között, hanem megnyugodni, hogy nincs ránk bízva semmi, felfogni, hogy egyetlen nagy gondolatrendszer helyessége sem az igazságán múlik, mert nincs mihez hozzámérni, hanem szépségén, és ez a szépség váltja ki a hitet, hogy e szépség: helyes.” (Krasznahorkai László). Értitek tehát a szépséget az emberi szívben, mely sokáig mélyen, szinte titkon tartja a döntést, és ami aztán egyik pillanatról a másikra a felszínre kívánkozik? Sokszor nincs is szükség különösebb magyarázatra, hogy miért kívánkozik a fényre, máskor viszont pontos és lényegre törő érvelése van arra, hogy végre cselekvésre kész a helyes gondolkodás.

Kedves Testvérem! Légy üdvözölve közöttünk! Én vallom többek között, hogy a „szabadságot az adja meg, amikor felismerem, hogy lehetőségeim vannak. Mondjuk hazudni magamnak, vagy nem. Felismerem, hogy semmi sincs rám kényszerítve. Én döntök. Ez a szabadság.” (Csernus Imre). Úgy tapasztaltam találkozásaink során, hogy hajthatatlan és tántoríthatatlan vagy meggyőződésedben, aminek most nyilvánosságot is adtál. Én csak helyeslem a döntésed, melyet alapfokon tisztelek, és arra kérem a gondviselő Istent, hogy segítsen meg téged és győzzön meg lépésed, döntésed helyességéről minél hamarabb. Tegye ezt azért, hogy ne kelljen mélyre raknod ismét ezt a szépséget, melyet megtaláltál, ezt a szabadságot, melyet követtél és melyről minden bizonnyal sokat fogsz hallani ebben a közegben, a mi gyülekezeti életünkben. Ne bánd meg soha a döntésed és segítsen téged Isten, hogy közkinccsé tedd egyéni meggyőződésed Isten dicsőségére és mindnyájunk boldogságára. Ámen.

Debrecen, 2018-01-21.

450 éves ünneplés – Torda

Hozzászólás

“Záróközlemény

Méltóságosan és magasztos keretek között ünnepelte 2018. január 13-án közel 1600 jelenlevő a vallásszabadságot a világon először kihirdető Tordai Országgyűlés 450-ik évfordulóján. A megemlékezésre az 1568-as országgyűlés helyszínén, Tordán, a római katolikus, az unitárius és a református templomokban egyidejűleg került sor. Képviseltették magukat a Kárpát-medencei magyar egyházak, az amerikai egyesült államokbeli és angliai unitárius egyházi szervezetek, a román ortodox és görög katolikus egyház, Magyarország Országgyűlése és kormányzata, Románia kormányának egyházügyi államtitkársága, erdélyi és magyarországi közéleti–politikai elöljárók. Jelen volt Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Victor Opaschi romániai egyházügyi államtitkár és sok más személyiség. Az erdélyi magyar történelmi egyházak főpásztorai jelenlétükkel, valamint az általuk elmondott ünnepi beszédekkel tisztelték meg az ünnepséget. Az ünnepi beszédek sorát Kövér László házelnök zárta.

A Magyar Unitárius Egyház által meghirdetett Vallásszabadság Éve szellemiségében zajlott rendezvényen Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke elmondta: „A ma ünnepelt 450 éves tordai vallásügyi határozat nem csak azért értékes, egyedi és ragyogó, mert meghaladja korát, hanem elsősorban azért, mert a gondviselés jelenlétére mutat. Meggyőződésem szerint mi most elsősorban nem a történelmi múltra emlékezünk, hanem a jövőnek teszünk ígéretet, hogy az 1568. évi határozatban felvillanó nemes szándékot, amely Jézus tanításában is oly tisztán megnyilvánul, megvalósítsuk.” A püspök felszólította az ünneplő közösséget, hogy hirdessék tovább a vallásszabadság eszmeiségét.

Farkas Emőd, a Magyar Unitárius Egyház főgondnokaként arra buzdította a jelenlévőket, hogy legyenek szelídek és türelmesek, de ugyanakkor legyenek okosak is, hogy biztos talajon állhassanak, annak érdekében, hogy azt a türelmet, amit örököltek, amelyet ma ünnepelnek, legyen, akinek tovább örökíteni.

Az ünnepi esemény keretén belül Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója ismertette az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak azon előterjesztését, amely által felkérik Magyarország és Románia országgyűlését, valamint az Európai Parlamentet, hogy méltassák a tordai ediktum korszakalkotó jelentőségét és január 13-át nyilvánítsák a vallásszabadság napjává.

Az ünnepség a vallásszabadság emlékművének felavatásával zárult. Liviu Mocan kolozsvári szobrászművész alkotását és a vallásszabadság eszmeiségét Gyerő Dávid egyházi főjegyző, avatási beszéd keretében ismertette. A leleplezés előtt ünnepi beszédet tartott Balog Zoltán miniszter és Németh Zsolt országgyűlési bizottsági elnök is.

Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni mindazoknak, akik a pénteki, kolozsvári koncert, valamint a január 13-i ünnepi hálaadásunk megszervezésében és kivitelezésében segítettek. Külön kifejezzük hálánkat az erdélyi és magyarországi sajtó képviselőinek, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ünnepségeink híre és üzenete minél több személyhez eljusson.

A Magyar Unitárius Egyház Sajtószolgálata

További információkért és képekért látogassanak el a Magyar Unitárius Egyház hivatalos facebook oldalára:

Egyházi eljárok köszöntései:

https://www.facebook.com/magyarunitariusegyhaz/posts/1797737506935025

Közéleti szereplők köszöntései:

https://www.facebook.com/magyarunitariusegyhaz/posts/1797798363595606

A vallásszabadság emlékművének felavatása:

https://www.facebook.com/magyarunitariusegyhaz/posts/1798861976822578 “

Advent 3. vasárnapja

Hozzászólás

Kedves Tiszteletes Úr!

Tisztelettel kérem, hogy a legközelebbi gyülekezeti alkalmon legyen kedves
 kihirdetni a Debreceni Advent harmadik vasárnapjának programjait.
2017. december 17. vasárnap

Kölcsey Központ, körfolyosó
14.00 Megjövendölve volt régen
adventi és karácsonyi dalok, énekek, köszöntők a magyar néphagyományból
Bárdosi Ildikó és zenésztársai közreműködésével

16.00 Makám-karácsony
A Makám a legszebb adventi, karácsonyi énekeit mutatja be az elmúlt tizenöt
 év terméséből.
A Makám a világzene nemzetközileg elismert hazai követe. A zenekar 
korszakain átível a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív
 és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése.
Harmadik adventi gyertyagyújtás - Mária
 
16.45 énekes hagyományőrzők vonulása a Régi Városházától

17.00 MÁRIA: adventi gondolatok a város karácsonyfája mellett: 
Széles Diána alpolgármesteri köszöntője, az adventi koszorú harmadik 
gyertyájának meggyújtása a történelmi egyházi felekezetek lelkészeinek 
áldásával, Püskiné Szécsi Judit református lelkipásztor és Pető Albert 
baptista lelkész adventi gondolatai
közreműködnek az ORT-IKI Báb- és Utcaszínház, a Kuckó Művésztanya, a 
Debreceni Népi Együttes és a Makám zenekar

18.00„Adventi találkozások a Nagytemplomban” – Nagytemplomi zenekar

Mária
Máriában gondolunk minden édesanyára. Akik hordozzák életünket szívük alatt,
akiknek ölelő karja vigaszt és támaszt ad minden gyermeknek.
Máriában gondolunk az édesanyai hivatásra. Gondolunk minden nőre, aki 
Máriához hasonlóan tud, tudott vagy szeretne igent mondani az életre, 
az ajándékra.
Máriában gondolunk arra a szolgálatkészségre, amelyet csak egy édesanya 
tud megadni övéinek. Aki lemond mindenről, aki felvállal mindent, hogy 
gyermekeinek élete, s lehetősége bővebben legyen, hogy egyre inkább 
ráirányítsa a figyelmüket, hogy az élet értékét a szeretet, s az abból
 fakadó gyengédség, együttérzés határozza meg.
Ez a szeretet kell hogy kibontakozzon mindannyiunk életében. A szeretet 
pedig nem más, mint maga az Isten (János 1. levele 4. fejezet 16. vers), 
aki karácsonykor közénk érkezik: „Velünk az Isten”.
Az ő szeretetét kell éreznünk, s adnunk mindenki iránt, hiszen Mária, s 
így minden édesanya szeretete feltétel nélküli. Ez a szeretet mutatkozik
 meg a gyermekek felé akkor is, amikor tilt, amikor éppen ők rossz útra
 tértek. Erre mindenkinek szüksége van. Adjuk mi is másoknak. Talán pont 
ez menti meg és segíti ki őket a bajból, mert végső sorban minden élet a
 békességre, s a harmóniára vágyakozik. Mária értékeit így kell szívünkbe 
fogadni.
Zuró József görögkatolikus parókus /Jozsó atya
További információ az alábbi linken:

http://www.fonixinfo.hu/harmadik-adventi-gyertyagyujtas-maria-cikk

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Üdvözlettel:

Bódor Edit
ügyvezető
Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft.
Tel.: 0652 / 518-422
E-mail: titkarsag@fonixinfo.hu

Angol nyelvű tanfolyam

Hozzászólás

Kedves Rokonok, barátok, fb. ismerősök, kedves egyházközségi tagok!

Mindenki szíves tudomására hozom, hogy kezdő, haladó és felsőfokú angol nyelvlecke tanfolyam indul Debrecenben a Hatvan u. 24 sz. alatt, amennyiben megfelelő érdeklődő lesz. Ugyanakkor arra is felhívom a szíves figyelmet, hogy a szükséges vizsgákra is felkészítést nyerhetnek azok, akiknek éppen ez hiányzik a sikeres diplomázás érdekében.

Az említett felkészítést Cseke Judit kedves testvérünk végzi Hajdúnánásról, aki szívesen bejár majd Debrecenbe a beosztott program szerint.

Jelentkezés a papgylaszlo@gmail.com email címen, vagy a +36703010566 telefonszámon.

Jelentkezéskor jelezzétek, hogy milyen felkészítést igényeltek.

Végül pedig szeretettel közlöm, hogy az oktatás ingyenes.

Szeretettel: Pap Laci

Istentisztelet hangfelvétele – 2016.09.25 Őszihálaadás

Hozzászólás

Az Őszihálaadó élő istentisztelet felvétele az alábbi hivatkozáson hallgatható:

Older Entries