Kezdőlap

Magyar Unitárius Egyház Alaptörvénye (Tervezet)

A MAGYAR UNITÁRIUS EGYHÁZ ALAPTÖRVÉNYE (Az előkészítő bizottság által kidolgozott tervezet 2011. május 6-ai formája)

TARTALOMJEGYZÉK

PREAMBULUM… 3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.. 4

II. Az Egyház szervezeti felépítése. 4

Az egyházközség. 4

Az egyházkör, ill. egyházkerület 5

Az egyetemes egyház. 5

III. AZ EGYHÁZ KORMÁNYZÁSA.. 5

Az egyház kormányzásának alapelvei 5

Az egyházközség hatóságai, tisztségviselői és tisztviselői 6

Az egyházkör hatóságai, tisztségviselői és tisztviselői 6

Az egyházi főhatóságok és főtisztségviselők. 7

IV. AZ EGYHÁZ TANINTÉZETEI, INTÉZMÉNYEI, EGYHÁZTÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZERVEZETEI. 8

Az Egyház tanintézetei 8

Az Egyház intézményei 8

Az Egyház egyháztársadalmi és szakmai szervezetei 8

V. AZ EGYHÁZ MŰKÖDÉSI TERÜLETEI ÉS FENNTARTÁSÁNAK FORRÁSAI. 9

Az Egyház működési területei 9

Az Egyház fenntartásának forrásai 9

VI. EGYHÁZI FEGYELEM ÉS AZ EGYHÁZ VÉDELME.. 9

Egyházi fegyelem.. 9

Az Egyház védelme. 10

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.. 10

PREAMBULUM

1.§ A Magyar Unitárius Egyház az egyetemes keresztény A/anyaszentegyház része, az Isten országa megélésére törekvő Jézus-követők szeretetközössége. A Jézus eredeti tanításához és közvetlen tanítványaihoz visszavezethető egyistenhívő, unitárius kereszténység intézményes egyházi formája a reformáció korában szerveződött, és a történelem haladó értékeit vállalva teljesedik ki. Hivatása a közösség életének építése és az egyén vallási igényeinek szolgálata.

A Magyar Unitárius Egyház történelmi egyház, az egyetemes keresztény A/anyaszentegyház része, az Isten országa megélésére törekvő Jézus-követők szeretetközössége. […]

[…] Hivatása a közösség életének építése és az egyén vallási igényeinek szolgálata. Alapiratának a Bibliát tekinti.

2.§ A Magyar Unitárius Egyház hirdeti Isten egységét, Jézus példájának és tanításainak követését, a teremtett világ, az élet és a család tiszteletét, az ember eredendő jóravalóságát, egyéni felelősségét és a jellem általi üdvözülését, az örökéletet, a hit, az értelem és a lelkiismeret fontosságát. Hirdeti és gyakorolja a lelkiismereti és vallásszabadságot, a vallási és világnézeti különbözőségek megismerése iránti nyitottságot, valamint a felekezetközi türelmet, és a társadalmi igazságosságot.

3.§ Küldetésének területei: a hitélet, a szeretetszolgálat, az oktatás, a nevelés, a közművelődés, valamint a társadalmi felelősségvállalás.

4.§ A Magyar Unitárius Egyház szabad vallásgyakorlatát az erdélyi országgyűlés 1568. évi vallásügyi határozata tette lehetővé. Jelenlegi szervezeti formája az egyházrészek – Erdélyi Unitárius Egyház és a Magyarországi Unitárius Egyház – 2012. évi újraegyesülése nyomán jött létre.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5.§ A Magyar Unitárius Egyház (a továbbiakban Egyház) a magyar és a hozzá csatlakozott más nemzetiségű unitáriusok valláserkölcsi közössége.

6.§ Az Egyház a hatályos állami törvények keretei között a zsinatpresbiteri elv, az erkölcs és a jog alapján, saját hatáskörében önmaga által alkotott törvények és rendszabályok szerint szervezi, igazgatja és kormányozza önmagát. Szervezetének és működésének alapelveit az Egyház Alaptörvénye (a továbbiakban Alaptörvény) rögzíti, amely alapjául és keretéül szolgál minden más egyházi jogszabálynak.

7.§ Hitéletében – istentiszteleti, szertartási és oktatási tevékenységében –, szervezeti életében, kormányzatában, közigazgatási ügyvitelében az Egyház tagjai többségének anyanyelvét, a magyar nyelvet használja.

8.§ Az Egyház tagjai mindazok, akik valamelyik unitárius egyházközség tagjaiként vállalják az Alaptörvényben és más egyházi jogszabályokban foglalt kötelességeik teljesítését, és élnek jogaikkal.

9.§ Az egyháztag jogai: az istentiszteleteken való részvétel és a szertartások igénybevétele; az egyházi intézmények és szervezetek által nyújtott lehetőségekkel való élés; a hivatalokra és tisztségekre való megválaszthatóság, ill. választás; jogsérelem esetén védelem és jogorvoslat keresése, az Egyház keretében.

10.§ Az egyháztag kötelességei: vallásos és erkölcsös életet élni; gyermekei oktatásáról és valláserkölcsi neveléséről gondoskodni; az Alaptörvényt és a szabályokat tiszteletben tartani; megbízatásaiban híven eljárni; az egyházi hatóságokkal együttműködni és határozataikat betartani; az egyházi célokra megállapított terheket hordozni, egyszóval az Egyház küldetésének megvalósulását munkálni.

11.§ Az egyházi élet minden területén a nőket és a férfiakat egyenlő jogok illetik meg.

12.§ Az Egyház címere: ötágú koronával díszített címerpajzsban kősziklán galamb áll, amelyet saját farkába harapó kígyó zár körül.

Az Egyház címere: ötágú koronával díszített címerpajzsban kősziklán galamb áll, amelyet kígyó vesz körül.

II. Az Egyház szervezeti felépítése

13.§ Az Egyház szervezete három szintű. Az alapfokú szervezeti egység az egyházközség, a középfokú szervezeti egység az egyházkör, a felsőfokú szervezeti egység az egyetemes egyház. Az egyetemes egyház, valamint önkormányzati joggal bírószervezeti egységei, az egyházkörök és az egyházközségek jogi személyiséggel rendelkeznek.

Az egyházközség

14.§ Az egyházközség a hozzá tartozó egyháztagoknak egy meghatározott területen szervezett közössége.

Az egyházközség egy meghatározott területen lakó unitáriusok szervezeti egysége.

15.§ Az egyházközség jellege lehet anya-, társ-, leány- vagy szórványegyházközség.

16.§ Új egyházközségek alakulása, valamint a meglévők jellegének módosítása az érdekelt egyházközségek javaslata alapján, a területileg illetékes egyházkör közgyűlésének véleményezésével a Főtanács által történik.

Az egyházkör, ill. egyházkerület

17.§ Az egyházközségek egyházszervezeti és egyházkormányzati szempontból egyházkörökbe, illetve egyházkerületbe szerveződnek. Az egyházkör, illetve egyházkerület a hozzá tartozó egyházközségeknek egy földrajzilag összefüggő területen szervezett egysége.

18.§ Az Egyház középfokú szervezeti egységei: Magyarországi Unitárius Egyházkerület, Kolozs-Tordai Unitárius Egyházkör, Marosi Unitárius Egyházkör, Küküllői Unitárius Egyházkör, Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör, Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör, Háromszék-Felsőfehéri Unitárius Egyházkör.

19.§ Az egyházkörök területének megváltoztatása vagy elnevezésének módosítása, valamint az egyházközségek új egyházköri beosztása közgyűlésük javaslata alapján és az érdekelt egyházközségek véleményezésével a Főtanács által történik.

Az egyetemes egyház

20.§ Az egyetemes egyház a Kárpát-medencei unitárius egyházközségek és egyházkörök felső szintű szervezete.

III. AZ EGYHÁZ KORMÁNYZÁSA

Az egyház kormányzásának alapelvei

21.§ Az Egyházat az önszerveződés elve alapján működő hatóságai kormányozzák: alapfokon az egyházközségi hatóságok, középfokon az egyházköri hatóságok, felsőfokon pedig az egyházi főhatóságok. A magasabb fokú hatóságok az alacsonyabbak fölött irányító és felügyeleti jogot gyakorolnak. Az egyházi hatóságok kormányzati szerveket, igazgatási hivatalokat, valamint szakbizottságokat működtetnek.

22.§ Az egyházi hatóságok – kormányzási feladataik ellátására és működésük irányítására – tisztségviselőket választanak, illetve tisztviselőket alkalmaznak, a hatályos egyházi jogszabályok előírásai szerint.

23.§ Az egyházi tisztségviselők, tisztviselők és más alkalmazottak az Egyháznak – szándékosan vagy gondatlanul – okozott károkért erkölcsi felelősséggel és anyagi kárpótlással tartoznak.

24.§ Az Egyház tisztségviselői, tisztviselői, más jogállású alkalmazottai, a különböző fokú egyházi hatóságok rendelkezésre jogosult testületeinek tagjai, nem vehetnek részt olyan ügyre vonatkozó tárgyalásban és határozathozatalban, amelyben ő maguk, házastársuk, egyenes vagy oldalági rokonaik (negyedik fokig) személyesen érdekeltek, továbbá amelyben valamelyik fél törvényes képviselőjeként vagy meghatalmazottjaként érintettek.

Az egyházközség hatóságai, tisztségviselői és tisztviselői

25.§ Az egyházközség hatóságai a közgyűlés és a keblitanács (presbitérium). Az egyházközség kormányzó szerve a keblitanács elnöksége.

26.§ Az egyházközség tisztségviselői és tisztviselői: lelkész, gondnok, énekvezér, pénztárnok, jegyző és keblitanácsosok (presbiterek).

27.§

1) A közgyűlés az egyházközség legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága.

2) A keblitanács a közgyűlések közötti időszakban az egyházközség döntéshozó, végrehajtó és felügyelő hatósága.

3) A keblitanács elnöksége a keblitanácsi ülések közötti időszakban az egyházközség kormányzó szerve.

28.§

1) A lelkész az egyházközség hit- és valláserkölcsi életének irányítója, közigazgatási és gazdasági ügyeinek felelőse.

2) A gondnok az egyházközség vezető világi tisztségviselője.

3) Az énekvezér az egyházközség zenei életének vezetője.

4) A pénztárnok az egyházközség pénzügyeinek kezelője.

5) A jegyző felel az egyházközségi jegyzőkönyvek hiteles elkészítéséért.

Az egyházkör hatóságai, tisztségviselői és tisztviselői

29.§

1) Az egyházkör hatóságai az egyházköri közgyűlés és az egyházköri tanács; kormányzó szervei az egyházköri tanács elnöksége és az egyházköri vizsgálószék.

2) Az egyházkerület hatóságai az egyházkerületi közgyűlés és az egyházkerületi tanács; kormányzó szervei az egyházkerületi tanács elnöksége és az egyházkerületi vizsgálószék.

30.§

1) Az egyházköri tisztségviselők: az esperes, a felügyelőgondnokok, az egyházköri jegyző, az egyházköri közügyigazgató és az egyházköri pénztárnok.

2) Az egyházkerületi tisztségviselők: a püspöki helynök, az egyházkerületi főgondnok, az egyházkerületi jegyző, az egyházkerületi közügyigazgató és az egyházkerületi pénztárnok.

31.§

1) Az egyházköri közgyűlés az egyházkör legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága.

2) Az egyházköri tanács a közgyűlések közötti időszakban az egyházkör döntéshozó, végrehajtó és felügyelő hatósága.

3) Az egyházköri tanács elnöksége az egyházköri tanács ülései közötti időszakban az egyházkör kormányzó szerve.

4) Az egyházköri vizsgálószék az egyházközségek hit- és valláserkölcsi életét, közigazgatását és gazdálkodását ellenőrző szerv.

32.§

1) Az esperes az egyházkör vezető lelkészi tisztségviselője.

2) A felügyelő gondnokok az egyházkör vezető világi tisztségviselői.

3) Az egyházköri jegyző az esperes helyettese, annak akadályoztatása, illetve a tisztség megüresedése esetén.

4) Az egyházköri közügyigazgató felügyeli az egyházi törvények és szabályrendeletek betartását.

Az egyházi főhatóságok és főtisztségviselők

33.§

1) Az Egyház főhatóságai a Zsinat, a Főtanács és az Egyházi Képviselő Tanács.

2) A Zsinat az Egyház legfőbb törvényhozó hatósága.

3) A Főtanács az Egyház legfőbb döntéshozó és felügyelő hatósága.

4) Az Egyházi Képviselő Tanács döntéshozó, felügyelő és végrehajtó hatóság, amely a Zsinat, illetve a Főtanács ülései közötti időszakokban vezeti az Egyházat.

34.§

1) Az egyházi főhatóság kormányzó szervei: az Egyházi Képviselő Tanács elnöksége és a főhatósági vizsgálószék.

2) Az Egyházi Képviselő Tanács elnöksége az Egyházi Képviselő Tanács ülései közötti időszakban hivatott az annak hatáskörébe tartozó, halaszthatatlan döntések meghozatalára és a főhatósági ügyek intézésére.

3) A főhatósági vizsgálószék az egyetemes egyház hit- és valláserkölcsi életét, közigazgatását és gazdálkodását ellenőrző szerv.

35.§

1) A Magyar Unitárius Egyház székhelye: Kolozsvár, 1989. december 21. (Kossuth Lajos) utca 9. szám.

2) A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületének székhelye: Budapest, Nagy Ignác utca 2-4. szám.

36.§

1) Az Egyház főtisztségviselői: a püspök, a főgondnokok, a főjegyző és a közügyigazgató, valamint a püspöki helynök és az egyházkerületi főgondnok.

2) A püspök az egyház vezető lelkészi főtisztségviselője.

3) A főgondnokok az egyház vezető világi főtisztségviselői.

4) A főjegyző a püspök helyettese, annak akadályoztatása, illetve a tisztség megüresedése esetén.

5) A közügyigazgató őrködik az egyházi törvények és szabályrendeletek betartása felett.

6) A püspöki helynök az egyházkerület vezető lelkészi tisztségviselője, valamint az egyetemes egyház főtisztségviselője.

7) Az egyházkerületi főgondnok az egyházkerület vezető világi tisztségviselője, valamint az egyetemes egyház főtisztségviselője.

37.§

1) Az egyházi hatóságok, hivatalok és szakbizottságok összetételét, hatáskörét és működési rendjét, továbbá az egyházi tisztségviselők hatáskörét és az egyházi tisztviselők feladatkörét az Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg, amelynek megalkotása és módosítása a Főtanács hatáskörébe tartozik.

2) Az Egyház Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik továbbá a Magyarországi Unitárius Egyházkerület egyetemes egyházon belüli különleges jogállásáról, vagyoni és gazdálkodási autonómiájáról, valamint hatóságainak, hivatalainak és szerveinek sajátos működési rendjéről.

IV. AZ EGYHÁZ TANINTÉZETEI, INTÉZMÉNYEI,
EGYHÁZTÁRSADALMI ÉS SZAKMAI SZERVEZETEI

Az Egyház tanintézetei

38.§ Az Egyház a lelkészképzés érdekében, valamint a valláserkölcsi, nevelési és oktatási tevékenységének megszervezéséért tanintézeteket működtet. Az Egyház egyetemi és középfokú tanintézetei: a Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara (Kolozsvár), a János Zsigmond Unitárius Kollégium (Kolozsvár) és a Berde Mózes Unitárius Gimnázium (Székelykeresztúr). Ezek mellett az egyetemes egyház, az egyházkörök, az egyházkerület és az egyházközségek hatóságai – az illetékes főhatóság jóváhagyásával – további tanintézeteket (középiskolákat, általános iskolákat, elemi iskolákat, óvodákat és bölcsődéket) hozhatnak létre, amelyek fenntartásáért felelősek.

Az Egyház intézményei

39.§ Az Egyház szellemi, lelki, művelődési, történelmi értékeinek megőrzésére és ápolására belső intézményeket működtet: könyvtárakat, levéltárakat, kiadóhivatalt, teológiai műhelyt. Ezek mellett az egyetemes egyház, az egyházkörök, egyházkerület és az egyházközségek hatóságai – az illetékes főhatóság jóváhagyásával – további belső intézményeket hozhatnak létre, amelyek fenntartásáért felelősek.

40.§ Az Egyház Nyugdíjintézete keretében szervezi meg alkalmazottainak társadalombiztosítását.

Az Egyház egyháztársadalmi és szakmai szervezetei

41.§ Az Egyház társadalmi szolgálata kiteljesítésére egyháztársadalmi és szakmai szervezeteket működtet: a Dávid Ferenc Egyletet, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségét, az Unitárius Nők Országos Szövetségét, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyletet, a Gondviselés Segélyszervezetet. Ezek mellett az egyetemes egyház, az egyházkörök és az egyházközségek hatóságai – az illetékes főhatóság jóváhagyásával – további egyháztársadalmi és szakmai szervezeteket hozhatnak létre.

V. AZ EGYHÁZ MŰKÖDÉSI TERÜLETEI
ÉS FENNTARTÁSÁNAK FORRÁSAI

Az Egyház működési területei

42.§ Az Egyház működésének területei a hitélet, a szeretetszolgálat, az oktatás, a nevelés, a közművelődés, valamint a társadalmi felelősségvállalás különböző formái. E területeken az Egyház hatóságai, hivatalai, intézményei és szervezetei útján, illetve tagjai, tisztségviselői, tisztviselői és alkalmazottai által a következő tevékenységeket valósítja meg: istentiszteletek, szertartások és más hitéleti foglalkozások; lelkigondozás és beteggondozás; szeretetszolgálat, mentési, segélyezési és helyreállítási programok; valláserkölcsi nevelési, oktatási, képzési és ifjúsági tevékenységek; közművelődési, hagyományőrző és műemlékvédelmi munka.

Az Egyház fenntartásának forrásai

43.§ Működésének költségeit az Egyház belső és külső forrásokból fedezi.

44.§ Alapvető egyházi erőforrás a hívek hozzájárulása egyházfenntartói járulék, pénzbeli adományok, gyűjtések és segélyek, természetbeni adományok formájában, valamint ingó és ingatlan javak felajánlásával. Értékes belső erőforrásnak számít az önkéntes alapon végzett szellemi és fizikai munka.

45.§ Az Egyház önfenntartó képessége növelésére gazdasági tevékenységet is folytathat, amelynek jövedelmét céljai elérésére fordítja.

46.§ A külső forrásokat az Egyház hazai és nemzetközi támogatások, pályázatok, állami, önkormányzati és más segélyek útján éri el.

VI. EGYHÁZI FEGYELEM
ÉS AZ EGYHÁZ VÉDELME

Egyházi fegyelem

47.§ Az Egyház tagjait, tisztségviselőit, tisztviselőit és más alkalmazottait érintő egyházkormányzati és fegyelmi ügyek az egyház belső ügyei. Ezekben az ügyekben az Egyház érdekeinek védelmét, valamint rendjének és fegyelmének betartását választott egyházi bíróságok biztosítják.

48.§ Az Egyház közigazgatási bíróságai: Alapfokú Közigazgatási Bíróság, Középfokú Közigazgatási Bíróság, Felsőfokú Közigazgatási Bíróság, amelyek szervezetét, hatáskörét és eljárásrendjét a Főtanács által megalkotott Közigazgatási Bírósági Szabályzat határozza meg.

49.§ Az Egyház fegyelmi bíróságai: Alapfokú Fegyelmi Bíróság, Középfokú Fegyelmi Bíróság, Felsőfokú Fegyelmi Bíróság, amelyek szervezetét, hatáskörét és eljárásrendjét a Főtanács által megalkotott Fegyelmi Bírósági Szabályzat határozza meg.

Az Egyház védelme

50.§ A Magyar Unitárius Egyház szervezeti, jogszabályalkotói, kormányzói, igazgatási, felügyeleti és belső fegyelmezési munkájának önállóságát és függetlenségét a hatályos állami és nemzetközi jogszabályok szavatolják. Eszerint az Egyház a jelen Alaptörvény előírásaival összhangban, a Főtanács által alkotott jogszabályok szerint, az illetékes egyházi hatóságok rendelkezései útján önállóan és függetlenül kormányozza magát.

51.§ Amennyiben az egyházi autonómia sérelmet szenved az állami hatóságok vagy más szervek részéről, illetve az egyháztagok szabad vallásgyakorlási joga csorbul, akkor az Egyház az illetékes állami igazságszolgáltatási szervhez fordulhat jogorvoslatért. A megfelelő jogorvoslat elmaradása esetén az Egyház az illetékes nemzetközi intézményektől és szervezetektől igényelhet igazságszolgáltatást.

52.§ Az egyházközségek, az egyházkörök, az egyházi tanintézetek, belső intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek, az egyházi bentlakások, szociális létesítmények, gazdasági egységek és egyházi alapítású más jogi személyek megszűnése esetén azok ingó és ingatlan javai az egyetemes egyház tulajdonába kerülnek, és felettük a Főtanács rendelkezik.

53.§ Úgyszintén az egyetemes egyház tulajdonába kerülnek mindazon egyházi szervezeti egységek, tanintézetek, belső intézmények, egyháztársadalmi és szakmai szervezetek, valamint egyházi alapítású más jogi személyek ingó és ingatlan javai, amelyek függetlenednek vagy kiválnak az egyetemes egyházból.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

54.§ Jelen Alaptörvény módosítása a zsinati tagok kétharmados többségének határozatával történhet.

55.§ Az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban a Főtanács jogszabályokat léptet hatályba.

56.§ Jelen Alaptörvényt ………….-én/-án fogadta el a Magyar Unitárius Egyház Zsinata, amely hatályba lépésének körülményeiről is határoz.

57.§ Életbe lépésével hatályát veszti minden korábbi és tartalmával ellentétes rendelkezés.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: