Kezdőlap

Egyháztörténet

Az egyház rövid története

Magyarországi egyháztörténet

A mai Magyarország területén az Unitárius Egyház létét az 1848. évi pozsonyi országgyűlés biztosítja. Az országban az unitarizmus az 1867. évi Kiegyezés után terjedt el szélesebb körben. Budapesten az első nyilvános unitárius istentiszteletet Ferencz József kolozsvári unitárius lelkész, későbbi püspök tartotta.1876-ban fiók-, majd 1881-ben anyaegyházközség alakult Budapesten.

Az 1881 és a trianoni békediktátum közötti 39 év leforgása alatt a mai Magyarország majd’ minden jelentősebb városában szórványegyházközségek alakultak ki, amelyek központjuknak a budapesti egyházközséget tekintették.

1902-ben a Királyhágón inneni egyházközségekből alakult meg az Unitárius Egyház 9. Duna-Tiszamenti Egyházköre, amely szerves része az Erdélyben, kolozsvári központtal működő, akkori nevén Magyarországi Unitárius Egyháznak.

1920-ban Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Füzesgyarmatonés Polgárdiban volt önálló anyaegyházközség a felügyeletük alá tartozó szórványukkal. 1921 őszétől már Debrecenben is működik anyaegyházközség.

1925-től mindinkább érlelődött – a világháborút és Trianont követő események miatt – az erdélyi egyháztól való kényszerű különválás gondolata. 1927-ben megalakult a Dunántúlon aBaranya-Somogyi szórvány.

1940. augusztus 30-án aBécsi döntés Észak-Erdélyt visszacsatolta Magyarországhoz, ami alkalmat adott a 9. egyházkör önállóságának megszüntetésére, és így visszacsatolták azt a kolozsvári püspökséghez.

A II. világháború után visszaálló határok következtében a Magyarországon élő unitáriusok kénytelenek voltak önálló egyházi életet gyakorolni. 1947-ben a kolozsvári Egyházi Főtanács szentesítette a Magyarországi Unitárius Egyház-alkotmány érvényességét.

1952. november 16-án a Köri Tanács meghatározta a magyarországi anya-, társ-, leány- és szórványegyházközségek helyét, miszerint anyaegyházközség Budapesten, Debrecenben,Füzegyarmaton, Hódmezővásárhelyen, Kocsordon,Pestszentlőrincen van.

A rendszerváltás óta eltelt időszakban Győrött, Pécsen,Szegeden és Miskolcon alakultak anyaegyházközségek. Budapesten jelenleg három unitárius egyházközség van (Budapesti Unitárius Egyházközség, Bartók Béla Unitárius Egyházközség, Pestszentlőrinci Unitárius Egyházközség).

Forrás:   Itt

Vissza a főoldalra!


1568.  Az Unitárius Egyház alapításának éve.

Január 6-13. napjain Tordán tartott országgyűlés, az unitárius reformáció szellemében, határozatot hozott a vallási türelem és a lelkiismereti szabadság biztosítására: A prédikátorok minden helyen hirdessék az evangéliumot, kiki az ö értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse, az ö lelke azon meg nem nyugodván, de tarthasson olyan  prédikátort, akinek tanítása őneki tetszik. Ezért pedig senki a superintendensek közül, se mások a prédikátorokat meg ne bánthassák, a religióért senki se szidalmaztassék, az előbbi konstituciók szerint. Nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításért bárkit is fogsággal vagy helyétől való megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, az hallásból lesz, mely hallás Isten igéje által van.

A tordai országgyűlésnek eme végzése alapján szerveződött meg az Unitárius Egyház az önálló erdélyi fejedelemség területén János Zsigmond idejében.

A mai Magyarország területén az unitarizmushoz vezető vallásos nézet az 1560-as években Egerben jelentkezik, a Wittenbergben tanuló, Jézus isteni személlyel való azonosítása ellen föllépő Egri Lukács személyében, akit 1566-ban a gönczi, 1568-ban a kassai zsinat hallgattat el.

Az Erdély területén 1567-ben lezajló nagyváradi hitvita után, Basilius – Balázs István és lelkésztársai közreműködésével jelenik meg – a mai Magyarország területén – a Dávid Ferenc által megalapozódó unitarizmus. E misszió résztvevői: Alvinczi György, Jászberényi György, Válaszúti György, Tolnai Ambrus Lukács és Toth Miklós, akik a “hódoltsági területen” – a Tisza és a Maros szögében – és a Dunántúlon terjesztik az unitarizmust. Balázs-Basilius István  Békésen, Belényesen, Hódmezővásárhelyen, Makón és Szegeden, – Toth Miklós Békésen, – Alvinczi György Nagyharsányban, – Válaszuti György Pécsen, – Tolnai Ambrus Lukács Pécsen, Ráczkevén és Polgárdiban, – késöbb csatlakozik hozzájuk Tordai Máté Makón szolgáló lelkész.  Az említetteken túlmenően, a Dunántúlon szolgáló lelkészek: Acsádi Gergely /Pés körül/, Aranyosi István /ismeretlen helyen/, Tolnai Ambrus Lukács  /Laskó/, Bereczki András /ismeretlen helyen/,  Bereki Anrás /Tolna/, Borovius János /Baranya/, Cratianus Máté /Székesfehérvár/, Gyulai Menyhárd /Néma/, Némai Demeter /Baranya/, SZabó János /Pécs/, Peterdi András /Veresegyháza/, Siklósi Máté /Pécs körül/, Vásárhelyi Mihály /Pécs/, Olcsárdi Gergely /Pécs körül/.

Az említett települések közül Pécs válik az unitarizmus központjává. Ma már csak itt található az egyetlen, a XVI. században már unitárius használatban levő un. “Mindszentek” temploma, melyben 1570-től 1691-ig tartanak unitárius istentiszteletet. Itt működik unitárius főiskola is, melyben lelkészképzés folyik. Középfokú iskola működik még Nagyharsányban és Nagymaroson. Pécsen zajlik le az írásban is föntmaradó “Pécsi hitvita ” /1588/, melyen az unitárius papok mellett részt vesznek a polgárok is, és amelynek megörökítője a szépirodalmi hajlamú, jó megfigyelőképességű és kiváló jellemábrázoló: Válaszuti György.

Hitviták folynak még Nagyharsányban /1574/, ahol a magukat győztesnek tekintő reformátusok, a vitát ellenőrző török béggel Alvinzci Györgyöt halálra ítéltetik és a Kopár nevű hegyen felakasztják. Van még tudomás Békésen /1570/, Belényesen /1570/, Simándon /1571/, Külődön, Kozáron, Tolnán, Laskón és Budán zajló, többnyire helyi jellegű hitvitákról is.  A békési hitvitának szenvedő alanya a hamis vádak alapján bebörtönzött Toth Miklós. A budai hitvita Alvinczi Györgynek szolgál elégtételt.

A török megszállás fölszámolásával és a katolicizmust képviselő Habsburg uralommal, a volt hódoltsági területen az unitárius egyházközségekre vonatkozó iratok megsemmisülnek. Az újabb kori kutatások alapján tudott, hogy az unitáriusoknak van még templommal is rendelkező kb. 62 egyházközségük. Ezek közül 15 neve ismert: ezek: Aranyosfalva, Barczaszöllős, Bakonya, Baksa, Bánfalva, Bod, Egerég, Görcsöny, Köszü, Kisasszonyfalva, Málom, Pellérd, Simony, Szentdienes és Ürző.  A templomok többnyire sárból és vesszőből készülnek és zsindellyel fedettek. A hódoltsági terület ismert unitárius vezéregyénisége a kereskedő-földbirtokos, Dávid Ferenccel levelezést folytató Trombitás János, kinek nagymarosi udvari papja Csapó György. Dávid Ferenc elítélésével a mai Magyarország területén szolgáló akkori lelkészek külön püspökséget hívnak életre. A püspöki tisztség betöltője Karádi Pál.

II.

A XVII. századból ismert a pécsi születésű, az ottani főiskolán tanuló és ugyanott lelkészkedő Szabó Saltorius János, aki jól beszél latin, – görög, – és héber nyelven, 1608-ban lemásolja a “Pécsi disputa” szövegét  és Mohácsi Mihály Baranyában szolgáló, 1632-től esperesi tisztséget betöltő lelkész.

III.

A XVIII. századból ismert unitárius lelkész az 1725-ben születő, 1790-ig élő, Hódmezővásárhelyen tanuló, 1754-től Harkányban, 1758-tól Piskon, majd 1761-től 1768-ig ismét Harkányban szolgáló Járdánházi Sámuel, ki szentháromságelenes nézete miatt 6 évi börtönbüntetést szenved. Ő a dunántuli unitarizmus utolsó képviselője.

IV.

A XIX. századtól – a mai Magyarország területén – az Unitárius Egyház létét az 1848. évi pozsonyi országgyűlés biztosítja.

Az unitarizmus Erdélyből, a mai Magyarország területére történő átáramlása az 1867. évi “kiegyezés” után ölt nagyobb méretet. Budapesten 1876-ban fiók, majd 1881-ben anyaegyházközség alakul, mely az első világháborút követő “trianoni békéig”, a mai Magyarországon működő Unitárius Egyház képviselete. 1881 és a trianoni békekötés közötti 39 év leforgása alatt a mai Magyarország majdnem minden jelentősebb városában anyaegyházközségek alakulnak, melyek központja a budapesti egyházközség. Az itteni lelkészek látják el a szórványegyházközségek lelki gondozását.

1902-ben a Királyhágón inneni egyházközségekből alakul meg az Unitárius Egyház 9.-ik “Duna-Tiszamenti Egyházköre”, mely szerves része az Erdélyben levő, kolozsvári központtal működő, akkori nevén “Magyarországi Unitárius Egyháznak”. A 9.-ik Egyházkör esperese Józan Miklós budapesti lelkész. Főgondnoka br. Daniel Gábor, a képviselőház akkori elnöke és Kovács József, hódmezővásárhelyi földbirtokos, téglagyáros.

1920-ban Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Füzesgyarmaton és Polgárdiban van anyaegyházközség, a hozzájuk és felügyeletük alá tartozó nagykiterjedésű szórvánnyal. 1920-tól az esperes püspökhelyettesi hatáskörrel rendelkezik. A Csonkaország területére áttelepülő egykori egyházi tanácsosokból álló “Intéző Bizottság” segíti.

1921-ben Debecenben Szabó József és testvére épület és alapítványi birtokadományával leányegyházközség alakul. Ez évben felvetődik egy Misszióház létesítésének gondolata, mely 5 év múlva az angol és amerikai unitáriusok segítségével megvalósul. 1921-ben – a mai Magyarország területén – az unitáriusok 5 anyaegyházközségben és 7 filiában élik életüket. Van 6 rendes lelkészük, 3 tanítójuk és 1 lévitájuk.   Ez évben a köri közgyűlés helye Polgárdi. A közgyűlés legfőbb témája a körzetekre osztandó lelki gondozás beindítása. Ennek hatására 1922-ben fokozódik a missziós tevékenység. A lelkészek Hatvanban, Szolnokon, Kaposváron és Felsőigerben gyűjtik össze a szétszórtan élő unitárius híveket.

1923-ban a Kolozsváron levő Egyházi Főtanács jóváhagyásával az Intéző Bizottság “Egyházi Igazgató Tanáccsá” alakul, mely egyedül jogosult – a mai Magyarország területén – egyházi törvények meghozatalára. Az Egyházi Igazgató Tanács (E.I.T.) feladata az itteni egyházközségek támogatása, az anyagi erőforrások megteremtése, a hívek nyilvántartásba vétele és a csonka ország területére menekülő hívek gyámolítása. Az E.I.T. létrejöttét a történelmi kényszer idézi elő. Életrehívása nem a kolozsvári anyaegyháztól való elszakadást célozza, hanem a Csonka-Magyarországon élő unitáriusok egyházi szervezetbe tömörülését kívánja törvényessé tenni. Így a Magyar Állam területén levő unitáriusok kormányzati és képviseleti hatáskörét gyakorolja. Szerepe azonos az addigi kolozsvári központú Egyházi Képviselő Tanácséval. Az E.I.T. egyházi elnöke Józan Miklós esperes, világi elnöke – főgondnoki hatáskörrel – dr.Hajós Béla miniszteri tanácsos, titkára Biró Lajos lelkész, jegyzője egyházi részről Barabás István lelkész, világi részről dr. Dési Ferenc táblabíró. Jogtanácsosa br.dr. Daniel Gábor ügyvéd.

Az E.I.T. mellett három: pénzügyi, nevelésügyi és jogügyi bizottság alakul, a nevükben hordozott munkakör betöltésére. Az E.I.T. megalakulását, feladatát és hatáskörét tartalmazó jegyzőkönyvet tudomásul és jóváhagyás végett megküldi a Kormánynak, a Miniszterelnöknek, a székesfővárosi Polgármesternek és az összes felekezet főhatóságának. Ez évben köriközgyülés Füzesgyarmaton történik, ahol a nyár folyamán az E.I.T.  10 szegénysorsú gyermeket nyaraltat. Ez év missziós munkája kibővül Miskolccal és Szegeddel is. Az egyház anyagi helyezetét nagyban megkönnyíti a zürichi protestáns segélyakció és az angoloknak, az egyetemi hallgatók részére küldött segélye. Az év nagy sikere az orosházi “templomalap” létesítése és a Nőszövetség megalakulása – a budapesti egyházközség kebelében. Ez évtől az erdélyi iskolákban végzett, itteni unitáriusok havi találkozók rendezésével erősítik szülőföldjükhöz fűződő kapcsolatukat.

1924-ben az egyházi közgyűlés helye az a Dévaványa,melynek unitárius vallású lakói – akkori – legfőbb törekvése egy olyan tanítói állás megszervezése, mely komoly lépést jelentene egy orosházi lelkészi állás létesítésére.  E dévaványai köriközgyülés foglalkozik egy leendő Misszióház létesítésének várható előnyeivel, a lelkészi fizetések megállapításával és azokkal a segélyekkel, amelyek lehetővé teszik egyfelől egyházi kiadványok megjelentetését, másfelől az Egyház fönntartását biztosítani.  E kiadványok sorában megemlítendő az 1922-ben megjelenő egyházközségi lap, az Unitárius Értesítő megjelentetésének biztosítása, az Egyházkör kiadványaként napvilágot látó “Channing szelleme” című munka, majd a Nőszövetség kiadványa, mely “Kis-Biblia” címen a 3.-4. elemi iskolások valláserkölcsi nevelésének segédeszköze.   A bel- és külföldi segélyekből jön létre az unitárius lelkészek “Nyugdíjalapja”. A pénz vásárlóértékének megfelelően rendeződnek a lelkészi fizetések. A Kultuszminisztérium jóvoltából a városi lelkészek 60 – a vidéki lelkészek fizetése 40 métermázsa búza, Korona – értékével gyarapodik.   A püspöki vikárius évi állami tiszteletdíja 1.200.000 Korona.   Ez évben is nagy lendülettel folyik a bel missziós munka. Így kerül sor a miskolci, a szolnoki, a debreceni, a szegedi, a gyulai és a zalaegerszegi unitáriusok fölkeresésére és körükben istentiszteletek tartására. A bel misszió erősödését jelenti a rendőrségi állományba tartozó unitáriusoknak tartandó istentiszteletek.

1925-ben a köriközgyűlés helye Füzesgyarmat. Ezt megelőzően Budapesten díszközgyűlés zajlik le az Amerikai Unitárius Társulat 100 éves fennállásáról való megemlékezés jegyében. Ez évben a dévaványai bontakozó egyházközségben tanulóhiány miatt megszűnik az Unitárius Elemi Iskola és az épületet bérbe adják az ott létesülő Polgári Iskola céljaira. A mezőberényi unitáriusok építkezési tervekkel foglalkoznak, az Egyházkör pedig a vikáriusság fönntartásának anyagi biztosítására birtok-adomány iránti kérést ad be – Sárbogárd megjelölésével. E közgyűlés jegyzőkönyve örökíti meg azoknak nevét, akik a szórványokban élő unitárius tanulók hitoktatását végzik. Ezek: Budapesten Biró Lajos lelkész, Makón Gál Zsigmond tanár, Szegeden Dr. Borbély Andor egyetemi tanársegéd,  Debrecenben Dál Dezső ny. igazgató, Szolnokon Botár Imre tanár, Kaposváron Vass Miklós tanár, Gyulán József Dezső tanár,  Rákospalotán Jancsi (később Iván) László teol. hallgató, Kecskeméten Buzogány Lajos tisztviselő.  Működési helyük meghatározza azokat a városokat, amelyekben lehetőség nyilhat önálló egyházközség létesítésére.

A “nagy politika” alakulása kedvezőtlenül hat az unitárius egyház életére. A román kormány nem engedélyezi a kolozsvári püspökségnek a Magyarország területén levő egyházközségek adminisztrálását és a Magyar Külügyminisztérium sincs olyan helyezetben, hogy e téren kezdeményező lépést tehetne. Igy mindinkább erősödik az erdélyi egyháztól való különválás kényszerűsége, mely az I. világháborút lezáró békekötés területváltozásaival ténylegesen be is következik.  Ez évben örvendetesen érlelődik a Misszióház létesítése. Az Angol – Amerikai Unitárius Társulat megküldi az ezen tárgyban hozott irányelveit, mely komoly lépésnek számít a Misszióház megvalósulása felé. A lelkesedés olyan nagy, hogy az Igazgató Tanács megbízást ad dr. Toth György atyánkfiának egy olyan szabálytervezet készítésére, mely meghatározná a leendő Misszióház rendeltetését, célját és a budapesti egyházközséghez való viszonyát.   A bel misszió kérdésében megismétlődnek a múlt évi szorványlátogatások és nagyobb súlyt kap a főváros közelében levő Pestlörincz, Kispest és Rákospalota unitáriusainak az egyházi életbe való bevonása.

1926-ban az Igazgató Tanács forrásanyagúl szolgáló jegyzőkönyvei hiányosak és nem egy esetben “olvashatatlan” felüljegyzéssel ellátottak.  Ez évben az Igazgató Tanács a segélyek felosztása felől rendelkezik. Így az államsegélyből az esperesi vizsgálószék részére, jegyzői tiszteletdíjra és a vizsgálószék ellátására 3.500.000 Koronát, a füzesgyarmati, a hódmezővásárhelyi és polgárdi egyházközségek segélyezésére 11.000.000 Koronát, és a Baldácsy-alapból a füzesgyarmati egyházközségnek 6.000.000, a hódmezővásárhelyi egyházközségnek 4.000.000, és a polgárdi egyházközségnek 2.000.000 Koronát juttat.  A svájci segélyből és egy névtelen adakozó jóvoltából a vidéki vallástanítók 2.825.500 Koronát kapnak. A Rockefeller-alapítvány 7.956.000 Koronáját Jancsi László teológus, Csiki Gábor misszióházi lelkész és magának a Misszióháznak segélyezésére fordítják. A Közös Protestáns Segélybizottság 1.825.000 Koronás segélyét, kipótolva még 1.000.000-val 7 vidéki hitoktató kapja. A diákmenza költségeihez a Kör 2.000.000 Koronával járul hozzá. A bel misszió során 7 vidéki szórvány meglátogatására kerül sor. Ingyenes angol nyelvtanfolyam indul be heti 4 órában.

1927-ben a köriközgyűlés helye Hódmezővásárhely. Ez évben már kézzelfogható eredménnyel jelentkezik az egyházkörnek az államban betöltött szerepének elismerését és értékelését illetően.

Józan Miklós püspöki vikárius szerepkörének elismeréseként meghívást kap a Magyar Felsőház tagjainak sorába és kitüntetik a “Polgári Signum Laudis” érdemrenddel. Ugyanakkor az Országgyűlés két házának ünnepélyes megnyitásakor a szokásos istentiszteleten egyházi beszéd tartására kérik föl. A Kör és az Állam viszonyát tükrözi az unitárius dr. Kozma Jenő alsóházi tagsága is.

Az Igazgató Tanács az erdélyi anyaegyház és a magyarországi Kör viszonyának – a politikai kényszer hatására teendő – tisztázása végett Május 11.-én az erdélyi egyház képviseletében megjelenő dr. Ferenczy Géza főgondnok, Kovács Kálmán püspöki titkár és Ferencz József egyházi jogtanácsos jelenlétében rendkívüli ülést tartanak és adminisztratív intézkedésekben állapodnak meg. Így  a kolozsvári Egyházi Képviselő Tanácsnak felküldendők az Egyházkör és az Igazgató Tanács jegyzőkönyveinek egy-egy példánya, valamint az elfogadott szabályzatok, rendeletek és törvényjavaslatok.

A Dunántúlon megalakul – 72 lélekkel – a Baranya-somogyi szórvány. A böhönyi leányegyházközség imaház építésére készül. A debreceni leányegyházközség 3 évre bérbeadja 20 holdas birtokát és imaház építésére kér engedélyt. Füzesgyarmat kap a kormánytól a templom és az iskola fenntartására 2.000 Pengőt, felszenteli harangját és megünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Hódmezővásárhelyen özv.Kovács Józsefné 8 mázsás harangot öntet 5.000 Pengő értékben. A kormány fölvállalja Pethő István hitoktató fizetését. November 6.-i kolozsvári Főtanácson sor kerül Jancsi László lelkész fölszentelésére. A decemberi rendkívüli Igazgató Tanács határozatot hoz a román egyetemi hallgatók magyar ellenes tüntetéséről beszámoló küldéséről az angol és amerikai lapoknak, a britt és külföldi – és az amerikai Unitárius Társulat  felé.

1928-ban a köri gyűlést Debrecenben tartják.   Ismét előtérbe kerül a magyarországi unitáriusok önálló egyházkerületbe szervezésének kérdése. Kelemen Béla rendőrfőtanácsos ilyen irányú javaslatát elvetve, ünnepélyesen kinyilvánítják, hogy “az előállott új nemzetközi helyzetben is az ősi erdélyi közös egyházalkotmány az az alap, amelyen megállani a hithűségnek szigorú követelménye és fennmaradásunk egyetlen biztosítéka.” Elkészül a lelkészi nyugdíjintézet szabályzata. Sor kerül Debrecenben az imaház fölszentelésére.

1929-ben a köriközgyűlés helye Polgárdi. A közgyűlés után a tagok Sárbogárdra látogatnak. Február 17.-én közvetít első alkalommal a Rádió unitárius istentiszteletet. Az év végére összehívott “ad hoc” bizottság a “határozott cél nélküli adományok” kezelésére Közalapot létesít.

1930-ban a sárbogárdi birtokkal kapcsolatos kérdések állnak előtérben.

1931-ben Egyházi Közigazgatási Bíróság alakul.

1932-ben a Misszióház gondozása alatt álló körlelkészség alakul a Duna-Tisza közén és a Dunántúlon lakó szórvány hívek bevonásával. Az erdélyi Anyaegyház s benne a székelykeresztúri főgimnázium felső tagozatának előmozdítására gyűjtést rendeznek. Július 6.-án megünneplik Józan Miklós 40 éves lelkészi jubileumát.

1933-ban a püspöki vikárius tagja lesz az Országgyűlés felsőháza közjogi – külügyi és közoktatási bizottságának. Csiki Gábor pedig kormányfőtanácsosi címet kap.

1934-ben javaslat készül az új Egyházi Szervezeti Törvény készítésére és Unitárius Lexikon kiadására. Baja és Cegléd besorolásával elkészül az új szórványbeosztás.

1935-ben harmadfokú fegyelmi bíróság alakul. Kimondják, hogy a lelkészek kinevezésének joga a püspöki vikáriusé. Kincses László füzesgyarmati lelkész nyugalomba vonul. Utódja Darkó Béla. A szükségessé váló központi missziós lelkészi állásra Ferencz József jelentkezik.

1936-ban a júliusi rendkívüli közgyűlésen bemutatásra kerül az új Egyházi Szervezeti Törvény tervezete. Fölszentelik Pestszentlörinczen az új templomot. Kereki Gábor ötödik éves teológus gyakorlati évét Budapesten tölti.

1938-ban a Felvidék egy része visszakerül Magyarország fennhatósága alá.

Kocsord Budapest filiájaként leányegyházközséggé alakul és engedélyt kap templomépítésre. Az Igazgató Tanács az e célra alakuló bizottsággal felülvizsgálja az egyletek vagyonkezelését. Szórványkörzeteket hív életre Pest vidékén, Debrecenben, Dunapatajon és Kocsordon.

Határozat születik a lelkészi Nyugdíjalap pénzkészletének (24.000 Pengő) földingatlanba fektetése tárgyában, majd a XI. kerület Sasadi út mellett 38.808 Forint értékben telek vásárlására. Míg 1935-ben  Kincses László füzesgyarmati, 1939-ben Kereki Gábor kocsordi lelkész ügyében ítélkezik a fegyelmi bíróság. A kocsordi állásáról lemondó Kereki Gábor átmeneti utódja előbb Nyitrai Mózes, utóbb Nagy Sándor lelkész. Rendelet születik a zsidó egyházból áttérők szabályozására és oktatására. Az Állam engedélyezi az új egyházi szervezeti törvény életbelépését. A lelkészek tagjai lesznek az Országos Tisztviselő Betegellátási Alapnak.

1939.-ik évi jegyzőkönyvek a politikai változásokkal foglalkoznak.

1940-ben a püspöki vikárius Kereki Gábort Budapestre nevezi ki segédlelkésznek. Feladata Dunapatajon vallástanítás és istentiszteletek tartása. Bartók Géza lelkész elhalálozásával megüresedik a polgárdi lelkészi állás.

Az ez évi augusztus 30.-i “Bécsi döntés” Észak-Erdélyt visszacsatolja Magyarországhoz. Ez alkalmat nyújt a 9.-ik egyházkör önállóságának megszüntetésére és közigazgatásilag a kolozsvári püspökséghez (vissza) csatolására.  A püspöki vikárius és főgondnok lemond tisztségéről és lemondásukkal megszüntetik a kényszerhelyzetből adódó tisztségeket és ezt bejelentik a kolozsvári püspökségnek. Ugyanakkor az Igazgató Tanács is – mint alkotmányozó testület lemond törvényalkotó jogáról és a következő években a kolozsvári püspökség fennhatósága alatt  9.-ik egyházkörként szerepel 1944. október haváig.

Itt röviden megemlékezünk a statisztikák alapján összeállításra kerülő unitáriusok lélekszámáról.   A Magyarország területén található unitáriusok összlélekszáma:

1921-ben    10.095 fő

1922-ben    11.188 fő

1923-ban    11.271 fő

1924-ben    10.605 fő

1925-ben     10.736 fő

1926-ban    10.863 fő

1927-ben    10.872 fő

A következő évekből nincs tudomás statisztikai fölmérésről. A fentiek értelmében nagy lélekszámbeli eltolódás nem tapasztalható. Maga az a tény, hogy a mai Magyarország területén élő, részben az első világháborút követő politikai változás után Erdélyből áttelepülő és részben az itt más egyházakból áttérő unitáriusok szervezeti formában gyakorolják vallásukat, az egyfelől az unitarizmusban rejlő összefogó erőnek, másrészt a hivatásérzetből áthatott lelkészi munkának tudható be.

A második világháború után visszaálló határok következtében a mai Magyarország területén élő unitáriusok ismét kénytelenek önálló egyházi életet gyakorolni.

1944 októberében az Erdélyből menekült Egyházi Képviselő Tanácsi tagokból megalakul az Unitárius Egyház Ideiglenesen Budapesten működő Képviselő Tanácsa, mely első tevékenységéül számba veszi az Erdélyből menekült egyházi alkalmazottakat (kb. 60 fő), segélyeket utal ki és fizetés előlegeket folyósít.

1945-ben megalakul a (Csonka) Magyarországon lakó egyházi tanácsosokból az Egyházi Intéző Bizottság, mely – átmenetileg – magára vállalja az Egyház kormányzását, képviseletét és ügyeinek intézését. Végrehajtó testülete az Egyházi Képviselő Tanács. A március 13.-án alakuló Egyházi Intéző Bizottság felfüggeszti a Duna-Tiszamenti Egyházkör (9. Kör) közigazgatási autonómiáját és megválasztja tisztségviselőít. Egyházi elnök: Szent-Iványi Sándor – püspököt helyettesítő megbizással. Világi elnök: br.dr.Daniel Gábor. Egyházi titkár: Ferencz József. Jogtanácsos: dr. Gyarmathy László és dr. Kozma Jenő ügyvédek. Pénztárnok: dr. Bölöni András. Egyházi Képviselő Tanácsi tagok: Barabás István, Benczédi László, dr. Bródy László, dr. Csiki Gábor, Győrfi István, Gyulai Tibor, dr. Malasíts Géza, Supka Géza, Szent-Iványi József és dr. Veres Gábor.

1947-ben a kolozsvári Egyházi Főtanács szentesíti a Magyarországi Unitárius Egyházalkotmány magyarországi érvényességét és annak alkalmazási módját. A volt Magyarországi Egyházkör széleskörű autonómiát kap. A kolozsvári Zsinat csupán a hittani kérdésekben való döntés, a papnevelés és a 3.-ad fokú fegyelmi bíráskodás jogát tartja fenn magának. Ez évben (november 2.) megszűnik az Egyházi Intéző Bizottság, a budapesti ideiglenes Egyházköri Tanács és a már 1945-ben felfüggesztett Duna-Tiszamenti Egyházkör.

Az egyház új vezetőtestülete (elnökség): Csiki Gábor, esperes, püspöki helynök, dr. Gál Jenő és Imreh Dénes egyházköri főgondnokok, Barabás István és Szent-Iványi Sándor tb.esperes, püspöki helynök címet, dr. Kozma György tb. egyházköri főgondnoki címet kap.  Nagyjelentőségű eseménynek számít, hogy a magyar törvényhozás elfogadja a felekezetek egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslatot. Ez év március 15.-én megjelenik az Unitárius Élet című egyházi folyóirat, melynek felelős szerkesztői az Egyházban vezető tisztséget betöltő lelkészek.

1948-ban Egyházunk is felújítja a szabadságharc elmékét.  Előadássorozatot tart a nagy idők nagy unitáriusairól. Az Egyház jövőjét formáló nagy esemény az Egyház és az Állam különválasztását szentesítő “Egyezmény” aláírása. Ennek egyházunk részéről aláírói:  dr. Csiki Gábor, dr. Gálfalvi István és Gyallay Pap Domokos.

Az Egyezmény értelmében:

–        közös bizottság jön létre a vallásügyi törvények kidolgozására

–        az Egyezmény biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, illetve annak feltételeit,

–        az Egyház elismeri, hogy a Köztársaság törvényhozása mindezidáig biztosította és bővítette a szabad vallásgyakorlatot,

–        a Kormány a vallásgyakorlathoz tartozó jogoknak tekinti az istentiszteleteket, a bibliaórákat, a konferenciákat, az evangelizációkat, a sajtó-missziót, a biblia- és iratterjesztést és a szeretetmunkát.

Húsz évre biztosít államsegélyt, mely az első 5 évben az eddigi államsegély 100%-át, a másodikban 75%-át, a harmadikban 50%-át, a negyedikben 25%-át folyósítja.

Az Egyezmény értelmében az Egyház az istentisztelet rendjébe beiktatja a Magyar Köztársaságért, az államférfiakért, a kormányért, az egész magyar nép jólétéért és a békéért való könyörgést. Államosítják a közoktatási jellegű iskolákat, az addigi egyházi jellegű tanárokat és tanítókat az állam átveszi, a füzesgyarmati iskola tanterme gyülekezeti célokat szolgál, az iskolában kötelező vallástanítás szabadon történhet. Az Egyezménynek anyagi kitételei a következő években az Egyház biztos anyagi feltétellét jelentik. Több pontjának betartására mindkét fél nagy súlyt helyez. Az Egyezmény biztosítéka az Unitárius Egyház további működésének. Ez időtől kezdve az Unitárius Egyház is az Állam felügyelete alatt működik.  Ennek következménye az állami szervekkel való szoros együttműködés, illetve az állam politikájának egyházi keretek közötti proponálása. Az Egyezmény az 1971-es évektől a 80-as évek végéig mind nagyobb mértékben érezhető, úgy pozitív, mint negatív hatásában. Pozitív hatása az egyház működhetősége, negatív a cselekvési és szólási szabadság csökkenése. Ide sorolható az egyház korabeli jegyzőkönyveinek eltüntetése, ami az egyház történetének megírásánál az Unitárius Élet c. lap közlésére történő támaszkodást igényli. Ez évben egyházunkban  Lelkészképző Intézet létesül. Előadássorozat indul “Világiak teológiája” címen. Az egyházat fölkeresi Rev. Mirko Vrana csehszlovák unitárius lelkész. Az évi közgyűlés kimondja a nők egyenjogúsítását és kijelenti, hogy a közgyűlés nem lehet személyek harca. Úgy határoz, hogy a közgyűlés tagjait a gyűlést megelőzően tájékoztatja a fontosabb kérdésekről.

1950-ben az egyház lelkészszentelő Zsinati Közgyűlést tart. Ezen felszentelik Bencze Márton Duna-Tiszaközi, Bajor János füzesgyarmati, Szász János polgárdi, Huszti János szintén Duna-Tiszaközi és dr. Jakab Jenő kocsordi lelkészt.

A Köri Tanács kimutatást küld szükségleteiről a Genfben székelő Egyetemes Egyháztanácsnak. A Misszióház adótartozásának kiegyenlítésére 500 dollár érkezik az Amerikai Unitárius Társulattól. A Nagy Ignác utcai épületben 50.000 Forintos tűzkár keletkezik. Az Amerikai Unitárius Társulat küld két láda könyvet. Javaslat születik Unitárius Múzeum és Egyházi Könyvtár létesítésére és a lelkészi munkaterületek új beosztására. Ez utóbbi kérdésben a következő évi Tanácsi ülés úgy dönt, hogy a régi kerületi beosztás megmarad, “csak a közigazgatási neved módosulnak”.

1951-ben a Köri Tanács megállapítja, hogy, mert a Misszióházban nem folyik missziói tevékenység, ezért annak missziói jellegét hatályon kívül helyezi. Érvényben hagyja a Hőgyes Endre utcai ház (Misszióház) vagyonjogi helyzetét és a használatát szabályozó megállapodást és az épületben levő templomot, gyülekezeti termet, két lelkészi lakást és az irodákat átadja a budapesti egyházközségnek azzal, hogy azok egységes intézkedésekkel kezeltessenek. Ez évben is tartanak a világiak részére teológiai (30-60 fő) és gyülekezeti munkás, a lelkészek részére továbbképző tanfolyamot. A papírhiányra való utalással ajánlat történik az Unitárius Élet c. lapnak a “Szabadegyházak Szövetsége” kiadványaiba való beolvasztására, de ehhez az egyház hitelvi okok miatt nem járul hozzá. A hatósági rendelet értelmében a Városi Tanácsnak át kell adni az 1895 október 1.-e előtti születési és halálozási anyakönyveket.

1952-ben előtérbe kerül a lelkészi utánpótlás kérdése. Ezt a kérdést a Köri Tanács “Egyházi és Vallástudományi Bizottság” létesítésével kívánja megoldani. Tehermentesítés céljából napirendre kerül a magyarkúti egyik beépítetlen telek értékesítésének kérdése. Kimondják, hogy az esperes-püspöki helynök ne legyen parókus lelkész. Az év folyamán sajnálatos módon nem folyik rendszeres vallásoktatás. A november 16.-i Köri Tanács meghatározza a magyarországi anya-, társ-, leány- és szórványegyházközségek helyét.  Anyaegyházközség Budapesten, Debrecenben, Füzesgyarmaton, Hódmezővásárhelyen, Kocsrodon és Pestlőrincen van, de ide sorolódik a Duna-Tiszaközi és Dunántúli szórványegyházközség is.  Leányegyházközségek Szegeden, Orosházán, Miskolcon  és Pécs környékén vannak. Társegyházközség Dévaványa és Dunapataj. Szórványegyházközség egy van: Eger.

1953-ban sor kerül a Hőgyes Endre utcai épület államosítására. Az épület 25 %-a marad egyházi tulajdonban. A lelkészutánpótlás kérdése megoldhatóvá válik a Debreceni Református Teológián. Javaslat születik az Egyházi és Vallástudományi Bizottság átszervezésére Unitárius Irodalmi Munkaközösség néven és a Nyugdíjintézetnek Önfenntartási alapra helyezésére. A Köri Tanács elrendeli “vagyonleltár” készítését.

1954-ben a Kormány nem lépteti életbe az Egyezményben foglalt 25%-os támogatás csökkentését. Javaslat születik a “központi irodának” a Nagy Ignác utcai épületbe való áthelyezésére. Márciustól júniusig a Dávid Ferenc Emlékév jegyében előadás sorozat folyik. Az Egyházi és Vallástudományi Bizottság elfogadott új neve “Dávid Ferenc Teológiai Bizottság”. A második világháború után először történik beszámoló a cseh és németországi, a holland, a svájci, az angliai és az USA-beli unitárius körök személyi változásairól.

1955-ben megállapítást nyert, hogy az államsegélyen kívül nincs az egyháznak semmi jövedelme. Az év folyamán belsőemberi konferenciát rendeznek Magyarkúton. Határozat születik “Vallás és egyháztörténeti Adattár” létesítéséről.

1956-ban a politikai eseményekre való tekintettel az egyházban Elnöki Tanács alakul Csiki Gábor, Ferencz József, Pethő István, R.Filep Imre, dr. Kozma Jenő és dr. Nyiredy Géza részvételével. Számba veszik az egyházat ért veszteségeket.

1957-ben a lelkészi kar elégedetlen lévén Csiki Gábor esperes-püspöki helynök munkájával,és mivel túllépi a nyugdíj korhatárt és az Amerikai Unitárius Társulat vállalja nyugdíjának folyósítását, javasolja nyugalomba vonulását. A javaslatnak Csiki Gábor eleget tesz, de áldástalan, hosszú vitáknak veti meg vele alapját.   A Köri Tanács kimondja, hogy egyházunkban nincs életfogytanig tartó tisztség. Ennek érvényében választja meg az egyház új tisztikarát, 6 évre: Esperes-püspöki helynök: Pethő István, Köri jegyző: R.Filep Imre, Főgondnok: dr. Gálfalvi István és Ferencz József, Közügyigazgató: Győrfi István, Titkár-előadó: dr. Nyiredy Géza, Pénztáros: Miklós Károly, Számvevő: Simon András, Jogtanácsos: dr. Kozma Jenő.

Az 1956-os események hatására az Egyház ruha és élelmiszer-segélyben részesül, az Amerikai Univerzalista Egyház, az Amerikai Unitárius Társulat és a Holland Szabadelvű Egyház részéről. Adományuk 90%-ban használt ruhanemű. Egyházi szolgálatra jelentkezik a szegedi származású átmenetileg Erdélyben szolgált Kelemen Miklós lelkész.

1958-ban az Állam még mindig a teljes segélyt folyósítja. Kapcsolat létesül a lengyel unitárius és az indiai Brahma Samaj Egyházzal. A lelkészi munka előmozdítására a pestlőrinczi és a hódmezővásárhelyi egyházközség “Dongó segédmotorkerékpárt”, Füzesgyarmat kerékpárt kap. A Nyugdíjtanács tagsági díját 10 Forintban állapítja meg. Kimondják az egyházi törvények magyarázásának és értelmezésének szükségtelen és a törvény betartásának szükséges voltát.

1959-ben az egyházi önfenntartás érdekében “Egyházi Közalap” létesül. Magyarkúton lelkész konferenciát rendeznek. Határozat születik, hogy a lelkészek kötelesek havonta 1-1 egyházi beszédüket a főhatósághoz felküldeni, hogy az bekötve fennmaradhasson az utókorra.

A 60-as évek jegyzőkönyvei hiányoznak.

1966-ban Pethő István püspöki helynök (kényszer) nyugdíjba vonul. A “lelkészi Kollégium” javaslata alapján az új esperes-püspöki helynök: R.Filep Imre, Köri felügyelő gondnok: Ferencz József, Főjegyző: Bencze Márton, Közügyigazgató: Bajor János, Számvevő: Józan György, Pénztáros: Győrfi István, Jogtanácsos: dr. Kozma Jenő. Teológiai Intézet Igazgatója: Győrfi István, az Állandó Vegyes Bizottság elnöke: dr. Bartalis Ákos.  Az új egyházvezetőség mindent elkövet az állammal való jó viszony mélyítésére, az egyházi törvények korszerűsítésére és a külföldi kapcsolatok mélyítése érdekében.

1971-ben Zsinati Főtanács tartására kerül sor. R.Filep Imre elhalálozásával időszerűvé   válik az egyház újabb vezetőségének választása. Miután az Állam hozzájárul a Magyarországon élő unitáriusok püspökséggé szerveződéséhez, az októberi Zsinati Főtanács az Állami Egyházügyi Hivatal előzetes hozzájárulásával püspöknek a lelkészi képesítéssel rendelkező, jelenlegi főgondnokot, dr. Ferencz Józsefet választja. Főgondnok: Bartók Béla, Főjegyző: Bajor János, Főgondnokhelyettes: dr.Gyarmathy László, Közügyigazgató: Huszti János, Előadó-titkár: Bencze Márton, Pénztáros: Mátéffy Géza, Számvevő: Józan György, Jogtanácsos: dr. Kozma Jenő, a Teológiai Intézet igazgatója: Győrfi István, Könyvtáros-levéltáros: Szász János.

Az 1972 utáni évekre a püspökség megerősítésére, a külföldi kapcsolatok fölvételére, a bel misszió fokozására tett lépéseket, valamint az Állam és az egyház fennálló kapcsolatainak mélyítésére tett lépések nyomják rá bélyegüket.  Megünneplik az Egyezmény aláírásának 25. éves jubileumát.

1977-ben sor kerül a mai Magyarország területén a második püspökválasztási Zsinatra. 1977 szeptember 18.-i Budapesten zajló püspökválasztó Zsinat püspöknek, újabb hat évre dr. Ferencz József addigi püspököt választja meg. Főgondnok: Bartók Béla, Főjegyző: Bajor János, Közügyigazgató: Huszti János, Főgondnok helyettesek: dr. Gyarmathy László és Mikó István. Előadó: Bencze Márton, Pénztáros: Mátéffy Géza, Számvevő: Józan György, Jogtanácsos: Szent-Iványi Csaba, Könyvtáros: Kaplayne dr. Schey Ilona, Levéltáros: Szász János és Kálnoki Kiss Géza.

Az egyház az Ökumenikus Tanács kiadványaihoz 1.000 Forintos adománnyal járul hozzá. Elhalálozott Bartók Béla, volt polgárdi lelkész Gabriella nevű leánya, ki székesfehárvári ingatlanát az egyházra hagyja.

1978-ban a püspök és főgondnok az újesztendő alkalmával tisztelendő látogatást tesz az Állami Egyházügyi Hivatal elnökénél. Megtárgyalják az oxfordi kongresszussal, az angliai unitáriusok közgyűlésén való részvétellel kapcsolatos problémákat. Napirendre kerül a lelkészek nugdijügye és az Unitárius Élet c. lap terjedelem bővítésének aktuális kérdése. Ez évben megemlékezés történik az 1927. évi 50 esztendővel ezelött zajló kolozsvári lelkészszentelő zsinatról, melynek 15 felszentelt lelkésze között volt dr. Szent-Iványi Sándor és dr. Iván László, mindketten Budapesten is szolgáló lelkészek.  Az ez évi Egyházi Képviselő Tanács előbb három gyülekezet: a kocsordi, a hódmzővásárhelyi és apestlőrinczi gyülekezet problémáit tárgyalja le, engedélyezve a második világháborúban megsérült templomaik renoválására. Tudomásul veszi Gyallay Pap Domokos író, egyházi tanácsos leszármazottjainak az író kopjafa síremlék állítására vonatkozó kérését. Megelégedéssel nyugtázza a Kulturális Minisztérium illetékes ügyosztályának az egyházi levéltár elhelyezésének és feldolgozásának munkáját méltányló elismerését. A püspök jelen van az Országos Béketanács parlamenti ülésén. A Protestáns Könyvesbolt vállalkozik az unitárius kiadványok eladására. A TÍT Néprajzi és Művészeti Szakosztálya rendezte kelemen Lajos unitárius erdélyi művelődéstörténész egyházi főgondnok emlékezetét. Az őt idéző gyűlés után egyházunk fölhívja a figyelmet Kelemen Lajos most megjelenő “Művészettörténeti tanulmányok” c. munkájára, kérve a szerző irodalmi értékű leveleinek az egyházi levéltárban való elhelyezését.  A főgondnok részt vesz a prágai Keresztény Békekonferencián. Meglátogatja az egyházat a csehszlovákiai unitáriusok brünni gyülekezetének lelkésze: Mikota Milos, aki a Hőgyes Endre utcai összejövetelen (április 16) tolmácsolja a cseh unitáriusok köszöntését. A főgondnok részt vesz a Hazafias Népfront budapesti bizottságának székházában tartott (június 15.) papi békegyűlésen. Általános emlékezés történik a debreceni templom 50, és a kocsordi templom  fölszentelésének 40.-ik évfordulójáról. Az oxfordi IARF Kongresszus hazai unitárius résztvevői az Unitárius Élet hasábjain számolnak be a konferencia lezajlásáról. Huszti János, budapesti lelkészt az Országos Béketanács és békemozgalomban végzett munkájáért emléklappal tüntetik ki. Az év végén elhalálozik Pethő István ny. püspöki helynök. Unitárius istentisztelet tartására kerül sor Frankfurtban.

1979-ben egyházunk jelen van az Ökumenikus Tanács munkájában, az angliai unitáriusok Manchaster-i főtanácsi ülésén, a hollandiai IARF konferencián, Budapesten a Dávid Ferenc utcában (2.sz.) Dávid Ferenc emléktáblája leleplezésén, a MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz Kutató Csoportjának Baranya megyei siklósi tudományos konferenciáján(május 15-19).

A siklósi konferencia külföldi unitárius résztvevői tiszteletére fogadást ad az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A MTA közgyűlése (május) rendes tagjai sorába választ két unitáriust: dr. Borbély Samu nyugalmazott matematikai és dr. Szent-Iványi Tamás állatorvos-tudományi professzor személyében. Augusztus 9.-én lezajlik a Dávid Ferenc emlékév jegyében rendezésre kerülő Zsinat, melynek küldöttsége tisztelgő látogatást tesz az Állami Egyházügyi Hivatalban.

1980-ban egyházunk részt vesz a magyarországi egyházak Ökumenikus Tanácsülésén, az Országos Béketanács ülésén (január 18), az Egyházak Világtanácsa képviselőinek második tanácskozásán, az IARF Unitárius Ifjúsági Világszövetség Klingsbergben (NSzK) tartandó nyári konferenciáján, a Nyíregyházán tartott (május 14.) Országos Irodalomtörténeti ülésen.

Az egyház kiadja néhai dr. Varga Béla kolozsvári teológiai püspök tanulmányát “Dávid Ferenc és az unitárius vallás” címen. Mozgalom indul “plusz egy példány” címen az Unitárius Élet c. lap kiadási költségeinek fedezésére. A Magyar Népköztársaság Kormánya helyet ad az Unitárius Egyház Zsinati főtanácsa kérésének és az államsegélyt ez évben, a múlt évben juttatott összeg mértékében folyósítja. Az Országos Béketanács Bartók Béla főgondnoknak az Országos Béketanács “Kitüntető Jelvény”-t adományozza és kitünteti a “Magyar Népköztársaság Zászlórend”-jével.  A XVIII. ker. Tanács a pestlorinczi lelkész részére lakást és irodahelyiséget biztosít.

1981-ben a Hazafias Népfront VII. Kongresszusán egyházunk – a többi egyházzal karöltve – vállalja az országgyűlésben és a béke munkájában való részvételt. Képviselete jelen van az Országos Béketanács ülésén, az IARF idei leydeni és Leeuwenkorsban zajló konferenciáján. Ez utóbbi püspökünket a végrehajtó bizottság tagjává választja. Jelen vagyunk ez évben még a Maradsons-i (Belgium) és a pécsi anyanyelvi konferencián. A Magyar ENSZ Társaság intéző bizottsága a püspököt a Bizottság tagjává választja. Az angliai Unitárius Egyház Szociális Békebizottságának elnöke, George Cox, október elején meglátogatja egyházunkat és előadást tart a Nagy Ignác utcai gyülekezeti terem októberi összejövetelén. Egyházunk támogatást ajánl fel a 100 éves Magyar Vöröskereszt munkájához.

1982-ben a Magyarországi Unitárius Egyház “Újesztendei nyilatkozatában” elítéli a nukleáris háború fenyegetését és állást foglal az egyenlő feltételek melletti leszerelés mielőbbi megvalósulás mellett. Részt vesz a világvallások moszkvai Konferenciának sajtótitkársági munkájában, a Hazafias Népfront Papi Békegyűlésein, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének az egyházi lapok és munkatársai részére rendezett tanácskozáson. Március 24.-26. között egyházunkat meglátogatja dr. Eugene Picket, az amerikai unitáriusok országos elnöke, dr. E.Reves, a chicagói Unitárius Teológiai Akadémia dékánja és prof.dr. J.Mayer, a kanadai unitáriusok képviselője.  Folytatódik a hódmezovásárhelyi templom felújítási munkálata. Elhalálozik Végh Mihály kocsordi lelkész. Az október 30-31.-én tartó főtanácsi ülés fo témája a sajtószolgálat. Az Egyházi Irattár Barabás István néhai lelkész kézirataival gyarapodik.

1983-ban kiadásra kerül Szász János Dávid Ferenc munkásságát ismertető tanulmánya. Az idei könyvhét Kálvin téren felállított protestáns könyvpavilonjában ismét árusítanak unitárius kiadványokat. Ez évben a püspököt 75. életéve alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársaság zászlórendjével tünteti ki, főgondnok pedig 50 évvel ezelőtti mérnöki diplomája megszerzésének emlékére arany diplomát kap. Egyházunk felhívja a tanuló ifjúság figyelmét a Nagy Ignác utcai gyülekezeti teremben tartandó hittanórákra. Képviselteti magát az oxfordi rendes közgyűlésen. Az IARF nyári konferenciája résztvevői Budapestre és Debrecenbe látogatnak, hol az egyházközség lelkészei mutatják meg a város nevezetességeit. Október 15-16. napján az egyház Zsinatot tart Budapesten. Ezen hat éves időtartamra újra választja püspöknek dr. Ferencz Józsefet. főgondnok: Bartók Béla, főjegyző-püspökhelyettes: Huszti János és Bajor János, főgondnokhelyettes: dr. Kiss József és dr. Nyiredy Szabolcs, Teológiai Intézet igazgatója:  Szász János, közügyigazgató: Bencze Márton, számvevő: Latin György, pénztáros: Balázs Károlyné, jogtanácsos: dr. Szent-Iványi Csaba és dr. Jakab Jenő, könyvtáros: dr. Kaplayné Schey Ilona, levéltáros: Szász János. A Zsinat nyilatkozatot tesz a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács munkájában való részvétel tárgyában.

1984-ben az Országos Béketanács vezető testületébe beválasztják alelnöki tisztségbe Ferencz József püspököt. Lancasterben elhalálozik a magyarországi unitáriusok lelkész-elnöke, Szent-Iványi Sándor. Meghívást kap az egyház az egyházi vezetők összejövetelére, az Országos Béketanács találkozójára (március 29), az IARF Japánban rendezett női konferenciájára és a hyotai konferencia negyedik világgyűlésére. A Magyar ENSZ Társaság Intézőbizottsági ülésén felszólal Ferencz József püspök is. Dr. Goudoever professzor magyarországi látogatásakor részt vesz a Nagy Ignác utcai istentiszteleten és a Hőgyes Endre utcai gyülekezeti napon. A budapesti egyházközi bizottság titkárául választja Huszti János lelkészt. Csatlakozik egyházunk a magyarországi egyházak és vallásfelekezetek országos találkozójának felhívásához (március 29). Júniusban a püspök meglátogatja a debreceni és a kocsordi egyházközséget.

1985-ben a minisztertanácsi határozat értelmében az államsegélyt egyházunk részére is az 1984-ben juttatott összegnek megfelelő mértékben folyósítja.  Ez évtől egyházunk teljes jogú tagja az Országos Béketanács Egyházközi Bizottságának. A Teológiai  Intézet levelező tagozatot indít. Az egyház presbiteri értekezletén javaslat hangzik el az egyházfenntartás illő mértékét illetően.  Egyházunk részt vesz az Országos Béketanács első idei értekezletén, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának találkozóján (április 10), az Országos Béketanács győri ülésén, az IARF Utrech melletti regionális békekonferencián (szeptember 19-25), a KBK. ausztriai és magyarországi  csoportjának határmenti találkozóján, a Vallások és a Béke Viágkonferencia (WCRP) ez évi Nairobiban (Kenya) rendezett értekezletén, a Keresztények és a Zsidók Nemzetközi tanácskozásán, az Újságírók Országos Szövetségének egyházi lapok szakosztálya tájékoztatóján, Nagy Britannia és Észak-Írország Unitárius és Szabadelvű Keresztény egyházainak gyűlésén.  Budapesten lezajlik az Országos Unitárius Ifjúsági Konferencia 85′. Ez évben püspök az Amerikai Unitárius és Univerzalista Egyház meghívására három hetet tölt az Egyesült Államokban. Kocsordon elvégzik a templomtorony felújítását. Megjelenik Török Tamás “A vértanú” című unitárius témájú regénye. Dr. Nyiredy Szabolcs főgondnokhelyettest a Kőbányai Gyógyszerárúgyár műszaki főtanácsadóját a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tünteti ki. A “Baráti Kapcsolat” amerikai békecsoport előtt a püspök ad tájékoztatást az állam és az egyház közötti “Egyezmény” történetéről. Kiss Mihály volt csókfalvi (Erdély) lelkész, augusztus 24.-én köszönt be a hódmezővásárhelyi egyházközség lelkészi állásába. Az idei Egyházi Főtanács helye a pestlőrinczi gyülekezet temploma.

1987-ben az Országos Béketanács 11. Országos Konferenciája tagjai közé újra beválasztja a püspököt. Az ez évi Egyház Köri Tanács foglalkozik a protestáns egyházak közös nyilatkozatával, a három kötetes “Erdély története” c. munka unitárius vonatkozásaival és kijelöli az IARF nyári amerikai kongresszusának hazai unitárius résztvevőit. Egyházunk képviselteti magát az angol unitáriusok ez évi Guilfordban tartandó gyűlésen, az Egyházi Békebizottság ünnepi közgyűlésén (Június 2), a Vallások Világkonferenciája a Békéért európai csoportjának második konferenciáján. A főgondnok megemlékezik az I. világháború olasz frontján elesett 10.000 magyar katonájáról. Jelen van egyházunk az Unitarien Tag kongresszusán szeptember 25-27, hol “A védettség kérdése világunkban” témája kerül napirendre.  Az Egyházi Képviselő Tanács második évi ülése (Október 30) a kocsordi elektromos harmónium lopásának és a debreceni gyülekezeti terem renoválásának kérdésével foglalkozik.

1988-ban sok erdélyi unitárius hagyja el ismét szülőföldjét. Ezeknek kérdéseivel a püspök az Unitárius Élet c. lap áprilisi számában foglalkozik. Hazahozzák és egyházunk szertartásával helyezik el a farkasréti temetőben néhai Bartók Béla zeneszerző hamvait (július 7.).

Grósz Károly miniszterelnök parlamenti tanácskozásán a meghívott püspök – külföldi útja miatt – nem tud részt venni. Levelében a kormány támogatásáról biztosítja a miniszterelnököt.

Az október 15-16. napján tartott Zsinati Főtanács a nyugalomba vonuló Ferencz József püspök utódjául Huszti János budapesti lelkészt választja meg. Püspök helyettes: Bencze Márton, főgondnok: Bartók Béla, főgondnok helyettes: dr.  Nyiredy Szabolcs, közügyigazgató: Orbókné Szentiványi Ilona, számvevő: Fülöp Julianna és Kiss István, a Teológiai Intézet igazgatója: Szász János, a Teológiai Intézet felügyelő gondnoka: Mikó István, pénztáros: Balázs Károlyné, könyvtáros: Kaplayn dr. Sey Ilona, levéltáros: Szász János, jogtanácsos: dr. Szent-Iványi Csaba éd dr. Jakab Jenő.

Ez évben a kocsordi egyházközség megünnepli temploma építésének 50. évfordulóját. Az Unitárius és Szabadelvű Ker. Ifjak nyári Rosdorfban rendezett konferenciáján hárman képviselik egyházunkat.

1989-ben Szinte Gábor unitárius festőművész egy újszerűen feldolgozott Dávid Ferenc képpel ajándékozza meg egyházunkat. Egyházunk részt vesz a WCRP ez évi melbournei konferenciáján, az IARF frankfurti tanácsülésén, az aradi vértanuk kivégzésének koszorúzási ünnepségén és az IARF angol tagcsoportja Birnisugham-ben rendezett hétvégi konferenciáján.

Ismét megalakul a Magyar Cserkész Szövetség,melyik országos társelnöke dr. Nyiredy Szabolcs főgondnok-helyettes. Kocsord új lelkészt kap Nyitrai Levente, Erdélyből áttelepülő atyafi személyében. Sz egyházi titkár-előadói állást júliustól Kelemen Miklós szegedi lelkész tölti be. Az erdélyi menekültek segélyezésére érkező küldemények folyamatosan kerülnek kiosztásra.

1991-ben egyházunk részvételével zajlik le gr. Batthyány Ilona Dáka községi emlékünnepe, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának erdélyi biblia adományozó körútja, az IARF Végrehajtó Bizottsága közös összejövetele, az angliai Unitárius Egyház évi közgyűlése és Göncz Árpád köztársasági elnök egyházi vezetőkkel történő találkozása.

Összeállította: Kelemen Miklós, lelkész

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: