Kezdőoldal

Magyarországi Unitárius Egyház Alaptörvénye (régi)

A

 

MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ
ALAPTÖRVÉNYE

Elfogadta a Magyarországi Unitárius Egyház Zsinata

2005. február 5-i ülésén

AZ   UNITÁRIUS   CÍMER

A   MAGYARORSZÁGI   UNITÁRIUS   EGYHÁZ    ZÁSZLÓJA

Felirat:  EGY AZ ISTEN…Pál Effézus 4,6 /  MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ  1568

Felirat:  Legyetek okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok. Máté 10,16
Készült a Tordai Országgyűlés 425. évfordulójára  1993.

 

Tartalomjegyzék:

PREAMBULUM

I.                     rész: Általános rendelkezések

II.                   rész: Egyházközségek és hatóságai

1.        fejezet: Egyházközség

2.        fejezet: Egyházközségi közgyűlés

3.        fejezet: Presbitérium

III.                 rész: Egyházközségi tisztségviselők

4.        fejezet: Lelkész

5.        fejezet: Lelkészek kinevezése, választása

6.        fejezet: Énekvezér (kántor)

7.        fejezet: Gondnok

8.        fejezet: Pénztáros

9.     fejezet: Jegyző

IV.                 rész: Egyházi főhatóságok és intézményeik

12.     fejezet: Zsinat

13.     fejezet: Egyházi Főtanács

14.     fejezet: Egyházi Képviselő Tanács

15.     fejezet: Elnökség

16.     fejezet: Teológiai  Műhely

16/a fejezet: Egyházi Levéltár

16/b fejezet: Egyházi Könyvtár

17.   fejezet: Gazdasági Bizottság

V.                   rész: Egyetemes egyházi tisztségviselők és tisztviselők

18. fejezet: Püspök

19. fejezet: Főgondnok

20. fejezet: Főjegyző

21. fejezet: Főgondnok-helyettes

22. fejezet: Hatályon kívül helyezve

23. fejezet: Hatályon kívül helyezve 

24. fejezet: Főszámvevő – a Gazdasági Bizottság alelnöke

25. fejezet: Főkönyvelő

26. fejezet: Püspöki irodavezető – pénztáros

27. fejezet: Jogtanácsos

28. fejezet: Egyházi levéltáros

29. fejezet: Egyházi könyvtáros

VI.                 rész: Szolgálati lakások

30. fejezet: Szolgálati lakás

VII.         rész: Alapítványok

                               31. fejezet Alapítványok

VIII.      rész: Fegyelmi Szabályzat

32. fejezet Fegyelmi Szabályzat

IX.          rész: Nyugdíjszabályzat

33. fejezet: Nyugdíjszabályzat

X.            rész: Hatályba lépés

Függelékek  

PREAMBULUM

A Magyarországi Unitárius Egyház az egyetemes keresztény anyaszentegyház része, az evangéliumi élet elkötelezettje. Jézus példaadása szerint mindent az emberért tesz, Isten dicsőségére.

Az Unitárius Egyház evangéliumi elkötelezettségét az 1568-ban Tordán tartott országgyűlésen így fogalmazták meg eleink:

URUNK Ő FELSÉGE, MIKÉPPEN ENNEK ELŐTTE VALÓ GYÜLÉSIBE ORSZÁGÁVAL KÖZÖNSÉGGEL AZ RELIGIÓ DOLGÁRÓL VÉGEZÖTT, AZONKÉPPEN MOSTAN ÉS EZ JELEN VALÓ GYÜLÉSÉBE AZONT ERÖSITI, TUDNIILLIK, HOGY  MINDÖN HELYÖKÖN AZ PRÉDIKÁTOROK AZ EVANGÉLIUMOT PRÉDIKÁLJÁK, HIRDESSÉK, KIKI AZ Ö ÉRTELME SZERÉNT, ÉS AZ KÖZSÉG HA VENNI AKARJA, JÓ, HA NEM PENIG SENKI KÉNYSZERITÉSSEL NE KÉNYSZERITSE AZ Ü LELKE AZON MEG NEM NYUGODVÁN, DE OLY PRÉDIKÁTORT TARTHASSON, AZ KINEK TANITÁSA Ö NEKIE TETSZIK, EZÉRT PEDIG SENKI AZ SUPERINTENDENSÖK KÖZÜL, SE EGYEBEK AZ PRÉDIKÁTOROKAT MEG NE BÁNTHASSA, NE SZIDALMAZTASSÉK SENKI AZ RELIGIÓÉRT SENKITŐL, AZ ELÉBBI CONSTITUCIÓK SZERÉNT, ÉS NEM ENGEDTETIK EZ SENKINEK, HOGY SENKIT FOGSÁGGAL, AVAGY HELYÉBŐL VALÓ PRIVÁLÁSSAL FENYÖGESSÖN AZ TANITÁSÉRT, MERT AZ HIT ISTENNEK AJÁNDÉKA, EZ HALLÁSBÓL LÉSZÖN, MELY HALLÁS ISTENNEK IGÉJE ÁLTAL VAGYON!

Forrás: Erdélyi Országgyűlési Emlékek, II.k.343. Eredetije a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum kézirattárában található.

Ebben az egyházunk alapító okiratának is tekinthető szövegben szinte maradéktalanul benne van mindaz, ami a Magyarországi Unitárius Egyház önmeghatározásához, célja és feladatai kijelöléséhez, valamint működése szabályozásához szükséges.

Benne van az embernek az a joga, hogy vallásos életét a szerint a hit szerint élje, amelyet ő Isten ajándékaként kapott. Tehát hogy szabadon választhassa meg vallását, felekezeti hovatartozását, ne legyen kénytelen ebben a vonatkozásban semmiféle kényszert eltűrni. Fel kell ismernünk ennek az elvnek óriási jelentőségét különösen ma, amikor számtalan jelből kiderül, hogy az emberek igen nagy részének Istentől kapott vallásos hite közel áll az unitárius hitfelfogáshoz vagy éppen megegyezik azzal, mert ez csekély létszámú egyházunk számára missziós helyzetet teremt, és – mindenféle térítő rábeszélés nélkül – növekedésünkhöz és gyarapodásunkhoz vezethet.

Benne van a kisebb-nagyobb vallási közösségeknek (gyülekezeteknek) az a joga, hogy megválassza lelkészét és világi vezetőit; benne van a lelkésznek az a kötelessége, hogy az evangéliumot prédikálja, s az a szabadsága is, hogy ezt az ő értelme szerint tegye; ugyanakkor benne van a közösség szabadsága is arra, hogy olyan lelkészt tarthasson, akinek tanításával egyetért, és azt jó lelkiismerettel követheti.

Benne van végül mindenféle vallási gyűlölködés elutasítása, a modern vallásszabadság gondolata. Ez ismét különösen fontos számunkra, unitáriusok számára, akiket többször és több irányból megpróbáltak kirekeszteni a kereszténységből.

Ezért jó és hasznos az, hogy egyházi létünk alaptörvényének lefektetését a fenti patinás szöveg idézésével kezdjük.

Ugyanakkor tudatában kell lennünk annak, hogy az idézett szöveg megfogalmazása óta eltelt évszázadokban olyan nagy, alapvető változások történtek, amelyeket a tordai országgyűlésen senki sem láthatott előre. Ezek új gondok elé állítanak bennünket, és az új gondok új feladatokat jelölnek ki számunkra.

Alaptörvényünk lefektetése szempontjából e gondok legfontosabbika az, hogy a magyar unitáriusok nem egy és ugyanazon államban élnek – sőt, nagyobb részük nem Magyarországon, hanem a Magyarország határain kívülre került Erdélyben él. Ezért itt, alaptörvényünk preambulumában le kell szögeznünk, hogy ez a helyzet indokolja és teszi elengedhetetlenül szükségessé a Magyarországi Unitárius Egyház önálló létét és autonómiáját.

Az unitárius egyház a fejlődő és gyarapodó élet mellett kötelezte el magát már létrejötte pillanatától fogva, és most is azt szolgálja. Ebből fakadtak a múltban is, fakadnak ma is időszerű tennivalói: fokozni, gyarapítani az emberekben lévő jó képességeket, és e törekvés sikere arányában elnyerni Isten szent szellemének tisztító, javító és öntudatosító erejét, hogy általa olyan közösségi életet teremthessen, melyben a szeretet, a testvériség és a béke sugárzása tölti el az emberek lelkét.

 Tartalomjegyzék


I.                     RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§                          /1/ Az országban élő unitáriusok valláserkölcsi közössége alkotja a Magyarországi Unitárius Egyházat (MUE), amelynek tagja lehet minden unitárius szertartás keretében megkeresztelt vagy az unitárius hitre áttért személy.

/2/ Székhelye: BUDAPEST, V. Nagy Ignác utca 2-4. Képviselője a püspök és a főgondnok együttesen, vagy külön-külön.

/3/ Az egyház főhatóságai: a Zsinat, az Egyházi Főtanács, az Egyházi Képviselő Tanács és az Elnökség.

2.§                          A Magyarországi Unitárius Egyház történelmi egyházként, kiemelten szoros kapcsolatot tart fenn az  Erdélyi Unitárius Egyházzal, mint testvéregyházzal. Szoros kapcsolatot tart fenn a Magyarországon működő minden keresztény egyházzal, ápolja és építi a kapcsolatait a világ keresztény és nem keresztény egyházaival, kiemelten a magát unitáriusnak és univerzalistának nevező egyházakkal. Toleráns mindazon egyházakkal és vallási közösségekkel, akik legfőbb céljuknak az emberi lélek és Istenbe vetett hit ápolását tartják, és e szerint cselekszenek.

2/A.§                      A Magyarországi Unitárius Egyház elítéli az emberek  nemük, fajuk, vallásuk, nemzetiségük, etnikai hovatartozásuk, politikai nézetük  alapján való hátrányos megkülönböztetését.

2/B.§                      A Magyarországi Unitárius Egyház befogadja mindazokat a megkeresztelt személyeket (a megkeresztelés tényét igazolni kell),  akik az unitárius egyház hitelveit, és az ebből fakadó erkölcsi elveket magukra nézve kötelezőnek ismerik el, és erről írásos nyilatkozatot tesznek, és azokat a még meg nem keresztelt személyeket, akiket  az unitárius egyház szertartása  szerint megkeresztelnek.

3.§                          A Magyarországi Unitárius Egyház maga alkotja saját törvényeit és rendszabályait, s ezek szerint igazgatja magát.  Ez az önigazgatás – alkotmányos szervezetének megfelelően – egyházi hatóságok által történik, melyek első fokon egyházközségi, másodfokon egyetemes egyházi hatóságok. Az egyetemes egyházi hatóságot Egyházi Főhatóságnak nevezzük.

4.§                          A Magyar Állam és a Magyarországi Unitárius Egyház viszonyát az ország alkotmánya szabályozza. Az egyház törvényei az Alkotmánnyal és az állami törvényekkel nem állhatnak ellentétben.

5.§                           A Magyarországi Unitárius Egyház önálló jogi személy. Intézményei a Zsinat döntése alapján válhatnak jogi személyekké.

6.§                          A Magyarországi Unitárius Egyház  törvényhozó szerve a Zsinat. A Zsinat jogosult a maga által hozott törvények módosítására, megváltozatására, hatályon kívül helyezésére és magyarázatára. Az Egyházi Főtanács, az Egyházi Képviselő Tanács, az Elnökség, az egyházközségi közgyűlés és presbitérium határozatai nem lehetnek ellentétesek jelen törvény rendelkezéseivel, valamint a Zsinat által hozott egyéb törvényekkel és határozatokkal.

6/A.§                      /1/ A Magyarországi Unitárius Egyház hivatalos lapja az Unitárius Élet. A Zsinat, az Egyházi Főtanács és az Egyházi Képviselő Tanács határozatait, a meghozatalát követő számban, teljes terjedelmében (költségvetés esetén annak fő tételeit) közzé kell tenni.

/2/ Az egyházközségi közgyűlés és presbitérium határozatait a helyben szokásos módon, szószéki hirdetéssel, kifüggesztéssel, egyházközségi kiadványban stb. kell nyilvánosságra hozni.

/3/ Az egyházi testületek üléseiről készült jegyzőkönyveket mindazok megkapják, akik az ülésen jogosultak részt venni.

7.§                          /1/ Határozatképességhez az adott testületben a szavazásra jogosult tagok közül 50 % + 1 fő, a Zsinat esetében kétharmadának jelenlétére van szükség .

/2/ A határozat érvényességéhez a jelenlévők 50% + 1 fő szavazata szükséges.

/3/ Ahol a törvény minősített többséget kíván meg, ott a jelenlevők 2/3-ának érvényes szavazata szükséges.

8.§                          Nyílt szavazás esetén a szavazásra jogosult, jelenlevő tagok 1/5-nek indítványára név szerinti szavazást kell tartani. Ingatlan, vagy ingó vagyoni jellegű ügyeknél minden esetben a név szerinti szavazás elrendelése kötelező.

9.§                          /1/ Az egyházi hivatal és tisztség betölthetőségének alsó korhatára a 18. míg a felső korhatára a 70. életév betöltése. A 70. életév előtt megválasztott tisztségviselők megbízatása a megbízatási időszak végéig tart. Kivételes esetben az egyházközségek közgyűlése ezt a korhatárt konkrét személyre szólóan kiterjeszthetik 75 évre.

/2/ Annak az egyháztagnak, aki egyházi tisztségében legalább 10 éven keresztül kiemelkedő tevékenységet fejtett ki, tiszteletbeli tisztségviselői cím adományozható. A cím adományozására a javaslattétel azt az egyházi hatóságot illeti meg, amely a tisztség tényleges betöltésére jogosult.  Az adományozásról az Egyházi Főtanács dönt. A tiszteletbeli tisztségviselők száma nem haladhatja meg az adott testület rendes tisztségviselői számának 10%-át.

/3/ A tiszteletbeli cím viselőjét tanácskozási jog illeti meg abban a testületben, ahol addig teljes jogú tag volt. Kivétel ez alól az Elnökség.

/4/ A tiszteletbeli cím viselési jogának megvonását az a testület kezdeményezheti, amely annak odaítélését javasolta. A döntés joga az Egyházi Főtanácsé.

9/A.§                   Az az egyházi hivatalt vagy tisztséget betöltött személy, aki a Magyarországi Unitárius Egyháznak szándékos, vagy gondatlan magatartásával kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Károkozás esetén a kártérítésről és annak mértékéről, az az Elnökség kezdeményezéséreaz EKT dönt, figyelembe véve a cselekmény súlyosságát, illetve a gondatlanság mértékét és az okozott kár nagyságát. Határozata ellen az Egyházi Főtanácshoz lehet fellebbezni.

10.§                        Nem lehet egyházi tisztségviselő:

a)  aki magatartásával az egyházi és a valláserkölcsi életet veszélyezteti;

b)  akit bűncselekmény miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt;

c) akit jogerős ítélettel mellékbüntetésként a közügyek gyakorlásától eltiltottak, ennek tartama alatt.

10/A.§                        Az egyház fő tisztségviselői (az Elnökség tagjai) és a lelkészek politikai párt tagjai nem lehetnek, aktív pártpolitikai tevékenységet sem az egyházon belül, sem azon kívül nem végezhetnek, de állampolgári jogaikat (pl. választáson való részvétel) természetesen gyakorolhatják. Az egyház világi tisztségviselőinek is tartózkodniuk kell az egyházon belül és azon kívül az egyházzal összefüggő politikai véleménynyilvánítástól.

10/B.§                         /1/ A meglévő, az állam által visszaadásra kerülő, adományozók által felajánlott ingatlanszerzések, vagy új ingatlan vásárlások esetén, minden egyházi ingatlan tulajdonosa – mint jogi személy – a Magyarországi Unitárius Egyház. (Lásd még 39.§ i.)

/2/ A MUE az egyházközségek területéhez tartozó ingatlanokra az egyházközség számára használati jogot adhat. (4. függelék)

11.§                        A  Magyarországi Unitárius Egyház címere stilizált aranyszegélyes címerpajzsból és a föléje helyezett koronából áll. A címerpajzs kék mezejében, a farkát harapó, kört alkotó kígyó a bölcsességet és örökkévalóságot jelképezi. A körön belül, a kígyó előtt lévő félgömb alakú zöld dombon a szelídséget szimbolizáló, bal felé néző fehér galamb áll. A címerpajzs fölött levő, ékkövekkel díszített, ötágú arany korona, melynek ágai tulipán motívumokból kialakított keresztek, az Egyház keresztény voltának és nemességének a megjelenítése.

12.§                        A Magyarországi Unitárius Egyház zászlaja téglalap alakú. Szélei aranyrojtokkal szegélyezettek, sarkain aranybojtokkal. A zászló alapszíne selymes-fehér. Középen az Unitárius Egyház színesen rajzolt címere. Fölötte félkörösen, nyomtatott nagy betűkkel írva: „Egy az Isten”, utána apró betűvel: Effézus: 4, 6.

A címert alulról, nagybetűkkel, félkörösen írva a következő szöveg öleli körül: MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ. Legalul, középen, két díszítő fenyőág között az évszám: 1568. A teljes szöveg és díszítés aranyozott.

13.§                        /1/ A Magyarországi Unitárius Egyház pecsétjének (körbélyegzőjének) felirata, amely az Unitárius Egyház címere körül helyezkedik el: MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ – 1568 –

/2/ A zászlót a püspöki hivatalban kell elhelyezni. Állapotáért felelős személy a püspöki hivatal vezetője.

Tartalomjegyzék


II.                   RÉSZ

EGYHÁZKÖZSÉG ÉS HATÓSÁGAI

1.        fejezet

EGYHÁZKÖZSÉG

14.§                        /1/ Egy meghatározott közigazgatási területen élő unitáriusok alkotnak testületileg szerveződve egyházközséget. E területi lehatárolást a törvény 6. sz. függeléke tartalmazza.

/2/ Az egyházközségek lehetnek anya- és szórványegyházközségek.

/3/ Az anyaegyházközségek azok, amelyeknek önállóan kinevezett lelkésze van. Az egyházközség több lelkészt is tarthat. Az anya egyházközséghez szórványok is tartozhatnak.

/4/ Egy összefüggő szórványterületen lévő hívek önálló szórványegyházközséget alkothatnak, önállóan kinevezett lelkész szolgálatával.

/5/ Az egyházközség hivatalos körpecséttel rendelkezik. Felirata az egyházi címerpajzs körül: „…………….-i Unitárius Egyházközség”. A pecséthasználat az aláírási joghoz kötött. (7. függelék)

15.§                        /1/ Új egyházközségek alakulásához, a meglévők társulásához, általában az egyházközségi jellegnek és viszonynak a módosításához az Egyházi Képviselő Tanács javaslatára a Zsinat, vagy az Egyházi Főtanács megerősítése szükséges.

/2/  Egy meglévő, de megszüntetendő egyházközség csak akkor számolható fel, ha a hívek további szervezeti hovatartozásáról (pl. szórvány) döntés született.

/3/ Ilyen változásokkal felmerülő vagyonmegosztási, vagyonegyesítési, stb. kérdésekben az Egyházi Képviselő Tanács javaslatára a Zsinat, vagy az Egyházi Főtanács dönt.

16.§                        /1/ Egyházközségi tag lehet minden megkeresztelt személy, aki az unitárius egyház hitelveit és az ebből fakadó erkölcsi normákat magára nézve kötelezőnek ismeri el, és az egyházközség fenntartásához illő módon hozzájárul, illetve a hozzájáruló személy házastársa, vele egy háztartásban élő, önálló keresettel rendelkező és nem rendelkező gyermeke.

/2/ Az Egyházközség közgyűlésének tagja – és így választó, illetve választható – az a nagykorú egyházközségi tag, aki saját maga, vagy nevében megnevezetten családtagja az egyházközség fenntartásához hozzájárul.

/3/ Minden személy annak az egyházközségnek a tagja, ahol lakhelye szerint egyházi nyilvántartásba vették, és ahová az egyházközségi hozzájárulást fizeti.

/4/ Az ország területén élő minden unitárius személy tagja lehet a lakóhelye szerint, vagy a saját maga által választott egyházközségnek.

/5/ A külföldön élő unitárius személy – amennyiben Magyarországon bejegyzett lakhelye van – tagja lehet  az általa választott egyházközségnek.

/6/  Aki egyházközségén kívül más egyházközség fenntartásához is hozzájárul, ott is gyakorolhatja az egyházközségi jogokat, de a választási és választhatósági jogát csak  egy  egyházközségben gyakorolhatja, ahol nyilvántartásba vétele ellenőrizhető.

17.§                        Az egyházközségi tag jogai:

a) az istentiszteleteken részt venni, egyházi szertartásokban részesülni,

b) amennyiben a közgyűlés tagja, úgy joga az egyházi tisztségviselők megválasztásában részt venni, és ilyen tisztségekre megválasztatni,

c) az egyházi intézmények jótéteményeit élvezni,

d) jogai sérelme esetén e törvény szerint védelmet kérni, és jogorvoslattal élni.

18.§                         Aki egyházközségéből más egyházközségbe jelentkezik át, hat hétig még az előbbi, utána az utóbbi egyházközség tagja. Lakcímváltozást köteles bejelenteni az egyházközségének.

19.§                        Az egyházközségi tag kötelezettségei:

a)    vallásos és erkölcsi életet élni,

b)    gyermekei valláserkölcsi neveléséről gondoskodni,

c)    az egyházi törvényeket, rendszabályokat tiszteletben tartani,

d)       megbízatásaiban, választott tisztségeiben híven eljárni,

e)       a felettes hatóságoknak engedelmeskedni,

f)        az egyházközség fenntartásához hozzájárulni.

20.§                        Tevékenységét az egyházközség maga szervezi és igazgatja az egyházközségi hatóságok és tisztségviselők útján, e törvény által megszabott keretek között, az egyházi főhatóságok felügyelete mellett.

21.§                        /1/ Egyházközségi hatóságok: a közgyűlés és presbitérium.

/2/ Egyházközségi tisztségviselők: lelkész, gondnok, énekvezér, pénztáros, presbiterek, jegyző,  világi hitoktatók és a templomgondozó.

/3/ Amennyiben az egyházközségnek több lelkésze, illetve gondnoka van, közöttük a hatásköröket a presbitérium osztja meg.

22.§                        /1/ A szolgálatban álló lelkész és az énekvezér elhalálozása esetén a temetési költséget az  egyházközségnek kell viselnie.

/2/ Szolgálaton kívüli nyugdíjas lelkész, vagy püspök esetén ez a kötelezettség a Magyarországi Unitárius Egyházra hárul.

2.        fejezet

EGYHÁZKÖZSÉGI KÖZGYŰLÉS

23.§                        A közgyűlés az egyházközség szervezetében legfőbb határozó és irányító hatóság. Ebből következik: joga és kötelessége az egyházközség minden egyes tisztségviselőjét és szervét beszámoltatni. Felügyeletét az Egyházi Képviselő Tanács, az Egyházi Főtanács és a Zsinat gyakorolja.

24.§                        /1/ A közgyűlés elnöke egyházi részről a lelkész, világi részről a gondnok:

/2/ A közgyűlés tagjai:

a)             hivatalból valamennyi egyházközségi tisztségviselő

b)             az egyházközség minden olyan nagykorú tagja, aki az egyházi szolgálatokat rendszeresen igénybe veszi, kiskorú gyermekeinek valláserkölcsi neveléséről gondoskodik, és az egyházközség fenntartásához hozzájárul.

/3/  A közgyűlés tagjai jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

25.§                        /1/ A közgyűlési tagok névsorát és címjegyzékét a lelkész folyamatosan vezeti, azon személyeknél, akik egynél több egyházközség fenntartásához fizetnek hozzájárulást feltüntetve, hogy mely egyházközségben kívánnak élni választójogukkal. Az egyházközség presbitériuma évente összeállítja és minden év december 15. napjáig közszemlére teszi az egyházközség hivatalos helyiségében és hirdetőtábláján, és azt az év során még bekövetkező változásokkal együtt, mint a közgyűlési tagok – választók névjegyzékét, a lelkészi jelentés mellékleteként felterjeszti a Püspöki Hivatalba, ahol ezekből aktualizált országos névsor készül.

/2/ A névsorral szemben bármely egyházközségi tag a közszemlére tételtől számított 15 napon belül írásban felszólalással élhet. A felszólalást a presbitérium 15 napon belül köteles megvizsgálni, arról minősített többséggel határozni, majd ennek eredményéről a felszólalót írásban értesíteni.

26.§                        A közgyűlés évente legalább egyszer, de szükség szerint bármikor ülésezhet. Az évi rendes közgyűlést minden év február 15. napjáig kell összehívni.

27.§                        /1/ A közgyűlést a két elnök hívja össze, a közgyűlés előtt legalább 15 nappal, a tárgysorozat ismertetésével.

/2/ Az összehívás történhet szószéki hirdetéssel, írásbeli meghívóval, újság vagy más egyéb módon úgy, hogy a közgyűlés tagjai annak helyéről és idejéről megfelelő módon értesülhessenek, és az írásos előterjesztéseket a lelkészi hivatalban megismerhessék, illetve megkaphassák

28.§                        A közgyűlés határozatképes, ha a tagok fele jelen van. Ha nincs jelen a tagok fele, a közgyűlést 8 napon belül meg kell ismételni. Ez esetben a megjelentek létszámára tekintet nélkül a közgyűlés – az eredetileg meghirdetett napirendi pontokra vonatkoztatva – határozatképes. Ezt a körülményt semmisség terhe alatt az eredeti meghívóban közölni kell.

29.§                        A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a)             A lelkész, a gondnok és a presbitérium évi jelentésének megtárgyalása és elfogadása, írásos előterjesztés alapján;

b)             A megüresedett vagy üres lelkészi állás betöltéséről való gondoskodás, meghívás, meghívásról való lemondás vagy áthelyezés útján;

c)             Az énekvezér, gondnok, pénztáros, jegyző, keblitanácsosok és templomgondozó megválasztása és esküjük bevétele;

d)             A Zsinatba, és az Egyházi Főtanácsba a küldöttek megválasztása a presbitérium általi, illetve helyszíni jelölés alapján, továbbá megbízó levelük kiadása;

e)             Az éves zárszámadás illetve költségvetés megvitatása, elfogadása, írásos előterjesztés alapján;

f)              Az egyházközségi hozzájárulás mértékének meghatározása;

g)             Javaslatot tesz az egyházközségi ingatlanok eladására, vételére, cseréjére, kölcsönvételére;

h)             Javaslattétel tiszteletbeli címek adományozására.

30.§                        A közgyűlés munkájáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az elnökök, a jegyző és a gyűlés kezdetén választott két hitelesítő írja alá, a közgyűlés időpontjától számított 15 napon belül. A jegyzőkönyvet a hitelesítést követően 8 napon belül fel kell küldeni a Püspöki Hivatalba.

31.§                        A szórványegyházközség közgyűlésének jogában áll különösen indokolt esetben, az EKT engedélyével a gondnoki és pénztárosi tisztség egyesítése. Ebben a rendkívüli esetben a presbitérium minden ülésén be kell számoltassa a gondnok-pénztárost.

32.§                        Az egyházközségi közgyűlés határozata ellen fellebbezni lehet az Egyházi Képviselő Tanácshoz, másodfokon az Egyházi Főtanácshoz, illetve a Zsinathoz. A fellebbezés a közgyűlésen szóban bejelentendő és 15 napon belül írásban indokolandó.  A másodfokú fellebbezéseknél a 15 napos határidő az első fokú határozat kézhezvételétől számít.

3.        fejezet

PRESBITÉRIUM

33.§                        /1/ A presbitérium az egyházközség elsőfokú irányítója, felügyelő és végrehajtó hatósága.

/2/ Tevékenységéről köteles a közgyűlésnek beszámolni, határozatairól számot adni.

/3/ A  presbiterek száma az egyházközség tagjainak számához igazodóan 5-20 fő között lehet, amely azonban nem haladhatja meg a közgyűlés tagjainak 20 %-át. Ezen kívül hivatalból tagjai a presbitériumnak az egyházközségi tisztségviselők.

/4/ A  presbitereket a közgyűlés 6 évre választja, a zsinati évet megelőző évben, a zsinatot megelőzően fél évvel. Tagjai újraválaszthatóak. A presbitérium tagjai jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

34.§                        A  presbitérium negyedévenként legalább egyszer ül össze.

35.§                        A  presbitérium elnöke egyházi részről a lelkész, világi részről a gondnok.

36.§                        A  presbitériumot a két elnök egyetértőleg, írásbeli meghívóval, legalább 8 nappal előbb, a napirendi pontok megnevezésével és lehetőleg az írott anyag csatolásával hívja össze. Bármelyik elnök akadályoztatása esetén elnöktársa egymaga is összehívhatja a presbitériumot, s elnöklete alatt érvényes határozatok hozhatók.

37.§                        Az a presbiter, aki valamely ügyben személyesen érdekelve van, az ügy tárgyalásakor az ülésen nem lehet jelen.

38.§                        A  presbitérium tagjainak a megjelenésében való akadályoztatásukat lehetőleg előre be kell jelenteniük. A jegyző a hiányzásokról nyilvántartást vezet. Háromszori igazolatlan távolmaradásával a presbiter önmagát zárja ki a presbitérium tagjainak sorából. A jegyző erről írásban értesíti a presbitert.

39.§                        A  presbitérium teendői:

a)             Ellenőrzi a korábbi határozatainak végrehajtását és végrehajtja a közgyűlés és a felsőbb egyházi hatóságok határozatait.

b)             Őrködik az egyházközség vallási és erkölcsi élete felett.

c)             Őrködik a felett, hogy az istentisztelet, a keresztelés, a konfirmáció, az úrvacsoraosztás, a házasság megáldása, a temetés és az egyházi ünnepek alkalmával az egyházközség tagjai az egyházi törvények szerint vegyenek részt, illetve részesüljenek a lelki javakban.

d)             Őrködik a felett, hogy a templom csak egyházi célokat szolgáljon.

e)           Gondoskodik a bibliaórák, a gyülekezeti összejövetelek rendjéről, valamint egyházi énekeskönyvek, ismeretterjesztő valláserkölcsi tartalmú könyvek, füzetek terjesztése útján a hitélet élénkítéséről.

f)              Gondoskodik a hozzá forduló rászorult szegényekről, árvákról, betegekről a keresztényi könyörület szellemében.

g)             Megállapítja a lelkész, az énekvezér és az alkalmazottak javadalmazását.

h)             Felügyel az egyházközség vagyonára, annak épségben tartására, jövedelmezőségére, gyarapítására, az egyházi épületek karbantartására, a szükséges biztosítások megkötésére. Nyilvántartja az egyházközség mindenkori vagyoni helyzetét, és a közgyűlésen az indokolt előterjesztéseket megteszi.

i)               Évenként január 31.-ig 2-2 példányban véleményezéssel a közgyűlés elé terjeszti a megelőző év gondnoki, illetve pénztárosi zárszámadást, valamint a következő évre előkészített költségvetést. Elfogadását követően 8 napon belül fel kell küldeni a Püspöki Hivatalba.

j)               Ingatlan tulajdon megszerzése, elidegenítése, valamint új épület építése vagy réginek nagyobb mérvű átalakítása alkalmával az Egyházi Képviselő Tanács és az illetékes polgári hatóság engedélyét beszerzi. Dönt az egyházközség használatában lévő ingatlanok hasznosításáról, amelyről tájékoztatja az Egyházi Képviselő Tanácsot.

k)             Az alapítólevelek, illetve adománylevelek eredeti példányait megőrzés végett felterjeszti az Egyházi Képviselő Tanácshoz, az egyházközségnél hiteles másolat marad. Dönt az egyházközségnek felajánlott ingó és ingatlan adományok elfogadásáról. Ingatlan adomány esetén a Magyarországi Unitárius Egyház tulajdonjogának bejegyzése mellett az egyházközség meghatározza, hogy azt természetes állapotában vagy pénzbeli értékében kívánja hasznosítani. Ha ingatlanként megtartja, úgy annak fenntartásáról, kezeléséről saját hatáskörében, az egyházközség költségvetésének terhére gondoskodni köteles. Értékesítési szándék esetén a MUE piaci áron elővásárlási joggal rendelkezik, és megvásárlás esetén azzal tulajdonosi jogain túl használóként is rendelkezik.

l)               Gondoskodik a vizsgálószék tagjainak elszállásolásáról és ellátásáról.

m)            A lelkész javaslatára dönt a világi hitoktató alkalmazásáról.

n)             Szerződéssel felfogadja a templomgondozót, s felügyel, hogy híven és lelkiismeretesen végezze munkáját.

o)             Évente összeállítja a közgyűlés tagjainak névsorát.

p)             Megállapítja az egyházközségi hozzájárulás javasolt mértékét.

r)        A VII. rész „Alapítványok” címszó alattiak tiszteletben tartása mellett létrehozhat alapítványt, megválasztja a kuratórium elnökét és annak tagjait, javaslatot tesz az alapítvány pénzének felhasználására.

40.§                        A  presbiterek vagyonilag egyenlő arányban felelősek mindazokért a károkért, melyek a  presbitérium tevékenysége nyomán származnak. A kártérítés kötelezettsége azonban nem terheli azokat, akik a határozatot a presbitériumi ülésben ellenezték, és ezt jegyzőkönyvbe vétették.

41.§                        Az egyházközséget az egyházi és a polgári hatóságok előtt a presbitérium elnökei együtt vagy külön-külön képviselik; az egyházközséget szükség esetén a presbitérium által ezzel megbízott presbiter is képviselheti.

42.§                        A presbitérium üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet az elnökök, a jegyző és két hitelesítő írja alá, az ülés időpontjától számított 15 napon belül.

43.§                        A  presbitérium határozata ellen a fellebbezési szándéknak a gyűlésen  szóban történő bejelentése esetén, 15 napon belül lehet írásban – indokolással – fellebbezni, első fokon az egyházközség közgyűléséhez, másodfokon az Egyházi Képviselő Tanácshoz, harmadfokon az Egyházi Főtanácshoz, ugyancsak 15-15 napon belül.

44.§                        /1/ A  presbitérium állandó, vagy ad hoc bizottságokat hozhat létre gazdasági, szociális, missziói, testvér-egyházközségi vagy egyéb feladatok ellátására.

/2/ A bizottságok tagjainak száma 3 – 5 fő lehet.

/3/ A bizottság évente, illetve a reá bízott feladat teljesítésekor köteles a  presbitériumnak tevékenységéről beszámolni.

  Tartalomjegyzék


 

III.                 rész

 

EGYHÁZKÖZSÉGI TISZTSÉGVISELŐK

4.        fejezet:

LELKÉSZ

45.§                          /1/  A lelkész az egyházközség lelki és szellemi vezetője.

/2/ A lelkészt magánéletében is a vallásosságból fakadó, Isten és felebaráti szeretetnek és áldozatkészségnek kell jellemeznie, és a keresztényi erények mintaképeként kell állnia a gyülekezet előtt.

46.§                        /1/ Lelkészi szolgálatra csak az alkalmazható, aki a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Fakultásán letett szakvizsgával diplomát szerzett, kétévi lelkészjelölti szolgálatot teljesített, és lelkészképesítő vizsgát tett. Máshol szerzett oklevél esetén azt a lelkészjelöltnek a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Fakultásán el kell ismertetnie.

/2/  Segédlelkészi szolgálatra alkalmazható az, aki teológiai diplomát szerzett.

/3/ A végzettséget igazoló dokumentumokat a kinevezés előtt az egyházközségnek be kell mutatni, egyébként azok másolatát a püspöki irodában kell őrizni.

47.§                        Ha az egyházközségnek több lelkésze van, ezek között a lelkészi teendőket és kötelességeket az egyházközség presbitériuma osztja meg és szabályozza.

48.§                        A lelkész  hatásköre, kötelességei:

A) Istentiszteletek és szertartások terén:

Istentiszteletek tartása az érvényben lévő szertartási rend alapján, minden vasár- és ünnepnapokon, ezen kívül hétköznapokon szükség szerint, hitoktatás, a konfirmálás, az úrvacsora kiszolgáltatása, a keresztelés, a házasság megáldása, a temetés és egyéb lelkészi szertartások elvégzése.

Ezeket az evangélium szellemében és az unitárius vallás hitelveivel összhangban kell végeznie. A lelkész köteles az istentiszteleteket imával, igehirdetéssel, az egyházi rendelkezések szerint, a templom és a szószék méltóságához illő tisztelettel és készültséggel, keresztény vallásos érzületet erősítő, hitbéli meggyőződést építő módon megtartani. A gyülekezet 3 napot meghaladó bejelentés nélküli elhagyása, az istentiszteletek tartásának elhanyagolása, azok pontos időben való meg nem tartása fegyelmi vétség.

b)       A segédlelkész által végzett szolgálati ténykedések irányítása, felügyelete.

c)        A lelkésznek – akár a templomban, akár magánháznál, vagy temetőben végez szertartást – hivatalának a szertartásrendben előírt külső jelvényeivel kell megjelennie. Hivatalos teendőket csak saját egyházközségében, valamint az oda tartozó szórványokban végezhet, más helyen csak az illetékes lelkész felkérése, illetve beleegyezése alapján.

d)        Nyugalmazott, szolgálatban nem lévő lelkész lelkészi teendőket csak az egyházközség illetékes lelkészének felkérése alapján, illetve beleegyezésével végezhet.

e)        Istentiszteleti szolgálatot lelkészek, segédlelkészek, lelkészjelöltek, legátusok; szükség esetén felkészített világi személyek végezhetnek.

f)         A lelkész a püspök rendeletére köteles egyházközségén kívül a lelkészi szolgálatot bármely alkalommal ellátni. Köteles továbbá beszolgálni olyan egyházközségekbe, melyekben a lelkészi állás üresedésben van; ezért a szolgálatért a lelkészi javadalomból kiszakítható méltányos tiszteletdíjban részesíthető. A helyettesítő lelkész a rendes lelkész minden kötelezettségét teljesíti.

g)        A püspök engedélyével bármely egyházközség segédlelkészt tarthat. Segédlelkészként unitárius teológiai abszolutóriummal rendelkező lelkészjelöltek alkalmazhatók. A segédlelkész által végzett lelkészi ténykedésért a rendes lelkész a felelős.

h)        Az istentiszteleteket a templomban vagy imaházban kell tartani. Ahol ilyenek nincsenek, a nyilvános istentisztelet más egyház templomában, magánháznál vagy más közösségi intézményben is megtartható.

i)  /1/   Az úrvacsora rendszerint az ünnepnapi istentisztelet alkalmával, kenyérrel  és közös kupából (kivételesen kis kehelyből) vétetett borral szolgáltatandó, a Kátét véve alapul.

/2/   Az úrvacsoraosztást a közvetlenül megelőző vasárnapon a szószékről ki kell hirdetni. Betegség vagy egyéb akadály esetén a lelkész az úrvacsorát egyéni kérésre is kiszolgálhatja.

j)          A lelkész képzettségéhez az éneklés is hozzátartozik, ezért ott, ahol nincs énekvezér, az istentiszteleten és minden más egyházi szertartáson az énekvezéri teendőket is köteles ellátni. Ahol énekvezér van, ott a lelkész csak felügyel az éneklésre.

k)        A keresztelés minden alkalommal a templomban, szükség esetén a lelkészi hivatalban vagy magánháznál történik. Az áttért felnőttek csak abban az esetben keresztelendők meg, ha nem keresztény felekezetből jöttek át egyházunkba, vagy ha biztosan megállapítható, hogy még nincsenek megkeresztelve. Az ilyenek megkeresztelését mindig meg kell előznie a kellő vallásos oktatásnak és a keresztény hitükről, vallásos meggyőződésükről való bizonyságtételnek.

A keresztszülők vagy helyetteseik jelenléte – súlyos akadályoztatás esetét kivéve – a keresztelésnél kívánatos és szükséges.

l)         A lelkész kötelessége az úrasztalához először járulókat valláserkölcsi neveléssel megfelelően felkészíteni, és a konfirmációt ünnepélyes keretek között végezni.

m)     A konfirmálásra a 14. életévét betöltött személy esetében kerülhet sor. Rendkívül indokolt esetben is, csak a legkevesebb 12. életévét betöltött személy konfirmálható.

n)  /1/  A lelkész köteles, ha a házastársak az egyházi megáldás céljából nála    jelentkeznek, a megkötött polgári házasságot – a felek részére kiállított hatósági anyakönyvi kivonat felmutatása után – megáldani, akár tisztán unitárius, akár vegyes házasságról van szó, és abban az esetben is, ha a házastársak nem unitáriusok. A házasság megáldása a templomban (imaházban), a lelkészi hivatalban vagy magánháznál is történhet.

/2/ Ha felek tekintettel arra, hogy az egyik fél más vallású, és annak templomában már megesküdtek, az unitárius lelkésznek tilos ismételten megesketni őket. Ugyanakkor az unitárius lelkész részt vehet vagy a saját vagy más vallású templomban ökumenikus esketési, vagy más szertartáson.

o)  /1/ Az unitárius egyházba való belépéshez vagy áttéréshez – a 2B§. betartása mellett – az érdekelt írásbeli nyilatkozata szükséges. (2a függelék) Tekintettel a lelkiismereti és vallásszabadság elvére – melyet a Magyar Köztársaság alkotmánya szentesít, s mely megegyezik unitárius egyházunk négy évszázados hagyományaival – a nyilatkozat aláírásán kívül semmilyen más formai eljárásra nincs szükség.

/2/ A lelkész köteles gondoskodni arról, hogy az egyházba belépők az    unitárius vallás alaptételeit megismerjék, s ez által áttérésük tudatos legyen.

/3/ A lelkész hasson oda, hogy az unitárius családok egyházunk hagyományainak megfelelő haladó szellemben, a toleranciának a szabadság szeretetének és békességnek szellemében építsék és fejlesszék lelki életüket.

p)  /1/ A lelkész a temetést a gyakorlatban lévő egyházi szertartás szerint végzi. A temetési  szertartás csak akkor végezhető el, ha az állami anyakönyvi hivatal által kiállított halotti anyakönyvi kivonatot bemutatták. Kivétel: természeti katasztrófa vagy háború.

/2/ Felkérésre mindenki részesítendő temetési szertartásban, a halál nemére, az elhunyt felekezeti hovatartozására való tekintet nélkül.

B. A lelkipásztori gondozás terén:

a)             A lelki gondozás keretében gyülekezeti tagjait és azok családjait otthonukban rendszeresen látogatja. Az áttértek fokozott lelki gondozására odafigyel.

b)             A betegeket otthonukban vagy a kórházban meglátogatja.

c)   Végzi a szabadságvesztésre ítéltek, szellemi és testi fogyatékosok, öregek, árvák és szenvedélybetegek és általában a szükségben levők lelki gondozását.

d.      Az istentiszteleti és szertartási alkalmakat és az egész lelkészi szolgálatát a lelki gondozás szolgálatába állítja.

C. A valláserkölcsi nevelés terén:

a)    A lelkész hasson oda, hogy a szülők gyermekeiket unitárius valláserkölcsi nevelésben és vallásoktatásban részesítsék.

b)     Öntudatos unitárius szellemben végezzen konfirmációra való előkészítést, lehetőség szerint egy éven keresztül, szem előtt tartva, hogy a 14 éven aluli növendékek nem konfirmálhatók.

c)    Szervezze az ifjúsági egylet alakítását és támogassa annak működését, és segítse elő minden olyan rendezvény megtartását, mely a gyermekek és ifjak valláserkölcsi nevelését szolgálja.

D. Az egyházközség igazgatása és ügyvitele terén:

a)       Elkészíti az évi lelkészi jelentést az egyházközség vallási életéről, közigazgatásáról és vagyoni helyzetéről, és azt a következő év február15-ig felterjeszti az Egyházi Képviselő Tanácshoz.

b)       A közgyűlést és a presbitérium gyűlését a gondnokkal, mint világi elnökkel egyetértőleg összehívja, és azokon elnököl.

c)       /1/ A lelkész köteles a keresztelésekről,  a házasságok megáldásáról, a halottak eltemetéséről saját kezével anyakönyvet vezetni. Vezet továbbá nyilvántartást a hívekről, a konfirmáltakról, az áttértekről és a kitértekről, a választói névjegyzékről.  Az anyakönyvekben kiigazítást csak az egyházi főhatóság engedélyével alkalmaz. (2b, 2c, függelék)

/2/ Az egyházközségi anyakönyvek, leltár és pénztárkönyv vezetésének elhanyagolása fegyelmi vétség.

d) A lelkész az 1895. október 1. előtti anyakönyvekből a fél kérésére és költségére illetékbélyeggel ellátva közhitelességű kivonatokat köteles kiállítani. Az 1895. október 1. utáni anyakönyvekből a lelkész egyházi célra illetékmentesen adhat ki kivonatokat. Más célra ezek a kivonatok is illetékkötelesek.

e)  A lelkész kötelessége az egyházközség anyagi ügyeire felügyelni, az Egyházi Képviselő Tanács által foganatosított pénzügyi szabályzatot betartani.  Az egyházközség vagyonáért anyagi felelősséggel tartozik. Az általa átvett pénzösszegeket köteles az egyházközség pénztárába haladéktalanul befizetni. A beérkezett értéktárgyakat, valamint értékeket képviselő okmányokat a gondnokkal és a pénztárossal együtt leltárba veszi. A gondnokkal együtt vagy külön is, személyesen, vagy a presbitérium felhatalmazásával kiküldött bizottság által köteles szükség szerint, de évenként legalább kétszer pénztárvizsgálatot tartani. E vizsgálatról a legközelebbi presbitériumi ülésen jelentést kell tennie.

f)   A lelkész az egyházi főhatóságok törvényes határozatait, felhívásait és egyéb intézkedéseit készséggel és pontosan teljesíti; végrehajtja az állami törvényeket, és azon döntéseket, melyeket bíróságok és polgári hatóságok közvetlenül hozzá intéznek. Köteles felügyelni ezek megtartására. Ugyanakkor köteles az egyházközségi, közgyűlési, presbitériumi ügyvitelt végezni, a határozatokra odafigyelni és azokat betartatni, illetve betartani.

g)  A lelkész az egyházközséghez érkezett beadványokat iktatja, az iktatókönyvet vezeti, az iratokat rendeltetési helyükre juttatja, és a végrehajtás iránt intézkedik. Minden kiadmányozott hivatalos iratot és bizonyító erővel bíró okmányt ellát aláírásával és az egyházközség hivatalos pecsétjével.

h)   Az irattár a lelkész gondozásában áll a lelkészi hivatalban vagy a lelkészi lakásban. A lelkész gondozza és őrzi az egyházközség hivatalos könyveit, az egyházközségi, illetve lelkészi könyvtárt, továbbá a klenódiumot (az úrasztali kelyheket, poharakat, a keresztelő poharat stb.), ezekről leltárkönyvet vezet. Az egyházközségi irattárban selejtezni csak az egyházi főhatóság engedélyével szabad. Az egyházközségi irattár veszélyeztetettsége esetén az egyházi levéltáros javaslatára, az Egyházi Képviselő Tanács rendelkezésére, a lelkész az 5 évnél régebbi levéltári anyagot beszállítja az egyházi levéltárba.

i)    A lelkész az év végén összeállítja az egyházközség népesedési adatait, s a következő év első napjaiban felterjeszti az Egyházi Képviselő Tanácshoz.

j)   A lelkész köteles felkutatni a még nyilvántartásba nem vett unitárius személyeket, különös tekintettel az áttelepültekre.

k)       A lelkész kezdeményezi, fenntartja és ápolja a külföldi testvér-egyházközségi kapcsolatokat.

49.§ – 74.§              Beépültek a 48.§-ba.

75.§                        A lelkész jogai:

/1/ A lelkész jogosult szolgálati lakásra, mely lelkészi kinevezésétől a lelkészi szolgálatának megszűnéséig illeti meg.

/2/ A lelkész jogosult évi 30 naptári nap fizetett szabadságra, amelynek időtartama alatt helyettesítéséről a püspök köteles gondoskodni. A szabadság nem eshet egyházi ünnepnapra, kivéve – különösen indokolt esetben – a püspök engedélyével.

/3/ Hosszabb szabadság vagy az egyházközségtől való huzamosabb távollét, beleértve a külföldi tartózkodást is, írásbeli úton kérelmezendő a püspöktől

/4/ Az egyházközségből 3 napnál hosszabb időre csak püspöki engedéllyel távozhat, de ebben az esetben ő maga köteles a helyettesítéséről gondoskodni.

/5/  A lelkész javadalmazása, betegbiztosítása és nyugdíjazása az érvényben lévő egyházi és világi törvények és rendelkezések szerint történik.

/6/ Amennyiben a lelkészi állást nő tölti be, a mindenkori állami törvényeknek megfelelően joga van szülési és gyermeknevelési szabadságra.

/7/  A lelkész jogosult az egyházközség által fizetett díjazásra, melynek mértékét évente a presbitérium állapítja meg.

/8/ Betegség esetén a lelkész javadalmazását folyamatosan kapja, függetlenül az alkalmi segélyektől, amelyeket az Elnökség, illetve az EKT adhat.

76.§                        /1/ Minthogy a lelkész a híveinek lelki-szellemi vezetője, igyekezzék azok bizalmát, szeretetét és tiszteletét megszerezni. Vegyen részt hívei örömében, fájdalmában, legyen a szerencsétlenek vigasztalója, a hívek minden hivatalos és magánügyében jóakarattal és szeretettel járjon el.

/2/ A lelkész magánélete legyen feddhetetlen, házasélete mintaszerű, öltözködésében állásának tekintélyét és tisztességét tartsa szem előtt.

/3/ A lelkész legyen hű állampolgár, jó hazafi; legyen a közügyekben résztvevő, tevékeny ember, mindenekben az istenországa terjesztésén munkálkodván itt a földön az emberek között.

/4/ Politikai pártnak nem lehet tagja, aktív pártpolitikai tevékenységet sem az egyházon belül, sem azon kívül nem végezhet, de állampolgári jogait (pl. választáson való részvétel) természetesen gyakorolhatja.

5.        fejezet

LELKÉSZEK KINEVEZÉSE, MEGHÍVÁSA

77.§                        Lelkészi állás betöltése történhet:

a)             meghívás alapján püspöki kinevezéssel,

b)             meghívó jogról való lemondás, vagy 60 napon túli késedelem esetén püspöki kinevezéssel,

c)             segédlelkész közvetlen püspöki kinevezésével.

78.§                        Betöltendő lelkészi állás keletkezhet:

a)             új, önálló egyházközség létrehozása,

b)             új lelkészi vagy segédlelkészi állás létesítése,

c)             lelkész lemondása,

d)             lelkész fegyelmi úton történő elmozdítása,

e)             lelkész nyugdíjazása,

f)              lelkész elhalálozása következtében.

KINEVEZÉS

79.§                        Minden lelkészi állás betöltéséhez az adott egyházközségbe történő püspöki kinevezés szükséges.  Rendes lelkészi állás betöltése esetén, amennyiben az egyházközség közgyűlése minősített többséggel úgy dönt, hogy lemond meghívói jogáról, vagy a megüresedéstől számított hatvan napon belül nem tud dönteni, a püspök saját belátása alapján nevezi ki a lelkészt, akit az érintett egyházközség ellentmondás nélkül kell elfogadjon. A kinevezett lelkésznek két évig kötelessége az egyházközségben maradni.

80.§                        A segédlelkészi állásokat a püspök kizárólagos hatáskörben közvetlen kinevezéssel tölti be. A segédlelkész kinevezéséhez szükség van a fölöttes lelkész beleegyezésére.

SZOLGÁLATRA RENDELÉS

81.§                        Rendkívüli esetben (szülési szabadság, betegség, tartós külföldi távollét stb.) az egyházi jó ügyvitel érdekében a püspök az Elnökség egyetértésével a lelkészt szolgálattételre ideiglenes jelleggel – állandó állomáshelyén történő szolgálat mellett – más egyházközségbe is kirendelheti. Ezt a körülményt egyidejűleg az Egyházi Képviselő Tanács tudomására kell hozni.

MEGHIVÁS

82.§                        Az egyházközség közgyűlése minősített többséggel a lelkészi állást meghívással töltheti be a megüresedéstől számított 60 napon belül. Ebben az esetben a püspök a meghívott lelkészt köteles kinevezni. Ha azonban a meghívott lelkész más egyházközség kinevezett lelkésze, annak az egyházközségi közgyűlésnek véleményét köteles kikérni, ahol a lelkész eddigi szolgálatát teljesítette, és a véleményt a döntésnél figyelembe veszi.

83.§ – 100.§           Hatályon kívül helyezve.

6.        fejezet

ÉNEKVEZÉR  (KÁNTOR)

101.§                      Énekvezér csak az egyházi főhatóság által elismert lehetőleg szakmai oklevéllel rendelkező személy lehet. Az énekvezért az egyházközség közgyűlése választja meg. Javadalmazását a közgyűlés szabályozza.

102.§                      Az énekvezér beköszöntőt tart az egyházközségben. Hivatalába a lelkész iktatja be, s tőle az esküt egyidejűleg kiveszi.

103.§                      Vasárnapra és egyházi ünnepnapra csak helyettes állítása esetén kap felmentést szolgálatának végzése alól.

104.§                      Az énekvezér jogai és kötelességei:

a)             Nagypénteki istentiszteleten a passiót énekli, illetve vezeti.

b)             Az istentiszteletek és a temetések alkalmával az egyházi főhatóság által elfogadott énekeskönyvet használja.

c)             Kiváló gondot fordít a gyülekezet szép és összhangzó éneklésére, tanítja az egyházi énekeket a gyermekek, ifjak és felnőttek körében.

d)             A lelkésszel egyetértőleg részt vesz a valláserkölcsi nevelésben.

e)             Énekkart alakít, s azzal az istentiszteleteken és egyéb alkalmakkor egyházi énekek előadásával részt vesz.

105.§                      Amennyiben az énekvezéri tisztség betöltésére nincs lehetőség, a teendők ellátására vonatkozóan a presbitérium intézkedik. Amennyiben az énekvezér unitárius vallású, hivatalból tagja a presbitériumnak. Ezen jogáról írásban lemondhat.

7.        fejezet

GONDNOK

106.§                      A gondnok az egyházközség világi vezetője. Tisztségét vallásos buzgóságból, díjazás nélkül teljesíti. A gondnokot az egyházközség közgyűlése – a presbiterekhez hasonlóan – 6 évre választja. Esküt a közgyűlés, vagy a presbitérium előtt tesz.

107.§                      A gondnok hivatalos teendői:

a)             A lelkésszel egyetértőleg egybehívja a közgyűlést és a presbitérium üléseit, s azokon elnököl.

b)             Az egyházközség pénztárosát a lelkésszel együtt, vagy külön is, személyesen, vagy a presbitérium révén ellenőrzi, felette felügyeletet gyakorol, pénztárvizsgálatot rendel el.

c)             Az adók bevallásáért és befizetéséért felelős. Esetleges jogtalan adók és illetékek kirovása ellen időben felszólamlással él, az egyházközség vagyoni érdekeit e tekintetben is védi.

d)             Szorgalmazza, hogy az egyháztagok az egyházfenntartói járulékot rendszeresen fizessék.

e)             Az általa átvett pénzt az egyházközség pénztárába befizeti, az esetleges természetbeni juttatások megfelelő tárolásáról gondoskodik.

f)              Felügyel az egyházközség által használt ingatlanokra. A szükséges javítani valókról a presbitériumnak előterjesztést tesz, s azokat a nyert felhatalmazás alapján végrehajtja vagy végrehajtatja.

108.§                      A gondnok az egyházközség anyagi ügyeiért felelősséggel tartozik.

109.§                      A szórványegyházközség közgyűlésének jogában áll különösen indokolt esetben az EKT engedélyével a gondnoki és pénztárosi tisztség egyesítése. Ebben a rendkívüli esetben a presbitérium minden ülésén be kell számoltassa a gondnok-pénztárost .

8.fejezet

PÉNZTÁROS

110.§                      A pénztárost az egyházközség közgyűlése – a presbiterekhez hasonlóan – 6 évre választja. Esküt a közgyűlés vagy a presbitérium előtt tesz.

111.§                      A pénztáros teendői:

a)             A megválasztása után jegyzőkönyv és leltár mellett haladéktalanul átveszi a volt pénztárostól az egyházközség pénzét, értéktárgyait és pénzértékű papírjait.

b)             Az egyházközség pénzét, értéktárgyait és pénzértékű papírjait kezeli betartva a számviteli, könyvviteli, adózási és társadalombiztosítási szabályokat.

c)             Az egyházközség pénzét pénzintézetnél helyezi el.

d)             A gazdasági jövedelmeket a megfelelő nyugták, és ellennyugták, kiállításával beveszi és elhelyezi, a bevételekről és a kiadásokról naplót vezet. A kiadási és bevételi nyugtákat egy arra jogosult személy utalványozza, egy másik arra jogosult személy aláírásával szentesíti, vagyis a nyugtákon – a befizető, vagy felvevő aláírásával együtt – három aláírás kell szerepeljen.

e)             Szorgalmazza, hogy az egyházközség jövedelmei időben befolyjanak, s hogy a költségvetésbe felvett előirányzatok teljesíttessenek.

f)              Az egyházközség pénze, értéktárgyai és pénzértékű papírjai a lelkészi hivatalban vagy a lelkészi lakásban álló páncélszekrényben, vagy zárral ellátott egyházközségi ládában tartandók. Ennek egyik kulcsát a pénztáros őrzi.

g)             A pénztáros a hozzá befolyt pénzeket 24 órán belül köteles az egyházközség páncélszekrényében vagy ládájában elhelyezni. Itt azonban hosszabb ideig csak olyan összeget tarthat, amelyre a napi kiadások fedezetére szükség van, a többit pénzintézetben köteles elhelyezni.

h)             A pénztáros minden év január 31. napjáig köteles az előző évi zárszámadást elkészítve azt a presbitérium elé terjeszteni és a tárgyévi költségvetés tervezetét a lelkésszel, és a gondnokkal elkészíteni, és ugyancsak a presbitérium elé terjeszteni.

112.§                      A pénztáros nemcsak az egyházközségi pénzekért, értékekért és pénzértékű papírokért, hanem az ezek kezelése során hibájából vagy mulasztásából bekövetkezett károsodásért is  felelős. A felelősség mértékének megállapítása a közgyűlés hatásköre.

113.§                       A pénztáros tisztségét vallásos buzgóságból, díjazás nélkül teljesíti

113/A§                   Az egyházközség, amennyiben lehetősége van rá, és a szükség ezt kívánja, hivatásos könyvelőt alkalmazhat.

9.        fejezet

JEGYZŐ

114.§                      A jegyzőt az egyházközség közgyűlése – a presbiterekhez hasonlóan – 6 évre választja. Esküt a közgyűlés vagy a presbitérium előtt tesz.

115.§                      A jegyző teendői:

a)             A közgyűléseken és a presbitérium ülésein a jelenléti ív körözése, a jelenlétről nyilvántartás vezetése, a tárgyalásra bocsátott iratok felolvasása, a szólni kívánók feljegyzése, a szavazatok összeszámolása.

b)             A közgyűlés és a presbitérium jegyzőkönyvének vezetése, a jegyzőkönyv elkészítése és aláírása az ülés időpontjától számított 15 napon belül.

c)             A jegyzőkönyvekre gondot visel, a kapcsolatos ügyiratokat megőrzi, s használat után a jegyzőkönyvvel együtt átadja a lelkésznek irattárba helyezés végett.

10. fejezet

116.§ – 117.§ hatályon kívül helyezve

11. fejezet.

TEMPLOMGONDOZÓ

118. §                     A templomgondozót a presbitérium fogadja fel munkaszerződéssel, mely kötelességeit tartalmazza.

Tartalomjegyzék


IV.                rész

 

EGYHÁZI FŐHATÓSÁGOK ÉS INTÉZMÉNYEK

119.§                      /1/ A Magyarországi Unitárius Egyház főhatóságai:

a)             Zsinat

b)             Egyházi Főtanács

c)             Egyházi Képviselő Tanács

d)             Elnökség

/2/ A Magyarországi Unitárius Egyház Főhatóságának tagja nem lehet olyan személy, akit az Egyház Fegyelmi Bizottsága vagy világi bíróság jogerősen elítélt, függetlenül attól, hogy lelkészről vagy világi személyről van-e szó.

12. fejezet

ZSINAT

120.§                      A Zsinat   az Egyház legfőbb törvényhozó  szerve.

121.§                      A Zsinat  tagjai:

hivatalból:  –    a püspök

–          a főgondnok

–          a főgondnok-helyettes

–          a főjegyző

–          a főszámvevő, a gazdasági bizottság alelnöke

–          a Teológiai Műhely gondnoka

–          a könyvtáros-levéltáros

–          a püspöki irodavezető-pénztáros

–          jogtanácsos

–          a főkönyvelő

–          a törvényileg bejegyzett, működő egyletek elnökei:

– a Dávid Ferenc Egylet

–          az Unitárius Élet (UNÉL) főszerkesztője

–          a Heltai Gáspár Kft. ügyvezetője

–          az Unitárius Alapítvány elnöke

felavatott, egyházi szolgálatban levő lelkészek

egyházközségek gondnokai (egyházközségenként egy fő)

az egyházközségek által választott tagok, 1 – 1 fő

a Budapesti egyházközség további 3 fő

a Bartók Béla egyházközség további 2 fő

A Zsinat által választott jelölőbizottság jelölése alapján, titkos szavazással, a jelenlévők 50% + 1 szavazatával 6 évre választott 6 világi személy.

122.§                      A Zsinat   tagjának csak az a személy választható, aki a jelen törvény 16.§ és 24.§ b. pontjában előírt feltételeknek megfelel. Az esetleg felmerülő kizáró ok fölött a Zsinat határoz.

123.§                      A jelenléti ív alapján a főjegyző nyilvántartást vezet a hiányzásokról. Az a zsinati tag, aki legalább két egymás utáni zsinati ülésen nem jelenik meg, és hiányzását, hitelt érdemlő módon nem igazolja, zsinati tagságáról lemondottnak tekintendő. A főjegyző erről írásban értesíti az érintett tagot.

124.§                      A Zsinat elnökei a püspök és a főgondnok. A püspököt akadályoztatása esetén a főjegyző, a főgondnokot akadályoztatása esetén a főgondnok-helyettes helyettesíti. Ha az elnöklésre nézve még így is akadály mutatkoznék, akkor egyházi részről a koridős lelkész, világi részről a rangidős zsinati tag elnököl.

125.§                      A Zsinat jegyzője a főjegyző. Akadályoztatása esetén a Zsinat gondoskodik a jegyzői teendők ellátásáról, megbízva ezzel a teendővel valakit a Zsinat lelkész-tagjai közül.

126.§                      A Zsinat   előadói  az egyes napirendek előterjesztői.

127.§                      A Zsinat   hatásköre:

/1/ Kizárólagos hatáskör:

Püspök választása és beiktatása

Főgondnok választása és esküjének bevétele

Lelkészavatás, szentelés

Egyházi Alaptörvény megalkotása, elfogadása, életbeléptetése, módosítása

Egyházi ünnepek meghatározása

/2/ A Zsinat  általános, kormányzati hatásköre:

A legutóbbi zsinati ülés óta eltelt időben tett intézkedések ellenőrzése a püspök, főgondnok és EKT együttes beszámolója, továbbá a bizottságok, intézmények és minden más szerv jelentése alapján.

Az Egyház gazdálkodásáról szóló Egyházi Képviselő Tanács beszámoló megvitatása és elfogadása, figyelemmel a Főszámvevő jelentésére.

A választásoknak és egyéb felmerülő, a Zsinat és az Egyházi Főtanács hatáskörében lévő személyi döntések előkészítésére – hat évre szóló hatáskörrel – Jelölőbizottságot választ: elnököt (lelkész), két rendes tagot (egy lelkész, egy világi) és 2 póttagot (1 lelkész, egy világi). A Jelölőbizottságban nem vehet részt olyan személy, aki maga is jelölt lehet. Ha ez a Jelölőbizottság munkája során merül fel, akkor a rendes bizottsági tag helyébe póttag lép.

Ha szükségesnek ítéli, hatáskörébe von minden, az egyházat érintő kérdést.

128.§                      a)   A Zsinat  legalább minden hatodik évben – de szükség szerint bármikor ülésezik.

b)  A Zsinat üléseinek helyét és időpontját az Egyházi Főtanács, vagy ennek híján az Egyházi  Képviselő Tanács határozza meg.

c)        Összehívásáról az Elnökség legkevesebb 15 nappal a kitűzött határidő előtt gondoskodik, a meghívóhoz csatolva a javasolt napirendet és azok írásos előterjesztését. A Zsinat napirendet csak írásos előterjesztés alapján tárgyal. Ettől eltérni csak a jelenlévő tagok egyszerű többségének egyetértése esetén lehet.

d)       Az Egyházi Képviselő Tanács hivatalból, vagy írásbeli kérésre, rendkívüli Zsinat ülés tartását határozhatja el, ha ezt jelenlévő tagjainak egyszerű többsége szükségesnek ítéli.

e)       A napirendet az Elnökség javaslata alapján az Egyházi Képviselő Tanács határozza meg. Napirendi pontra javaslatot tehet a Zsinat ülését előkészítő EKT ülésen írásban előterjesztve a tagok egynegyede, vagy legalább három egyházközség együttesen. A zsinati tag 8 nappal az ülés előtt napirendi javaslatot tehet, az előterjesztés írásos benyújtásával. E napirendek megtárgyalásáról – az Elnökség és az EKT véleményének meghallgatását követően a Zsinat, egyszerű szótöbbséggel dönt.

f)        A Zsinat szabályszerű megalakulásához legalább a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Érvényes határozathoz a megjelent tagok 50%-a + 1 fő szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök (egyházi ügyekben a püspök, világi ügyekben a főgondnok) szavazata dönt.

g)       A személyi kérdésekben a Zsinat titkos szavazással dönt.

129.§                      Napidíjra vagy költségek megtérítésére a Zsinat tagjai nem tarthatnak igényt.

130.§                      A Zsinat üléséről

a)       Jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a püspök, a főgondnok, (tehát az elnökök), a főjegyző és az ülés elején megválasztott két hitelesítő írja alá, az ülés időpontjától számított 15 napon belül.

b)       Miután a Zsinat jegyzőkönyve elkészült, az Elnökség azt a szavazati joggal rendelkező tagoknak megküldi.

c)    A rájuk vonatkozó határozatokat az Elnökség megküldi valamennyi egyházközségnek, egyházi szervezetnek, tisztségviselőnek, hivatalnak és minden érdekeltnek tudomásulvétel, végrehajtás, illetve azokhoz alkalmazkodás végett.

d)       A Zsinat határozatait meg kell jelentetni az Unitárius Élet időben következő számában.

e)        A Zsinat határozatai általánosan kötelező jellegűek. Azok végrehajtásáról minden kötelezett 15 napon belül jelentést tesz felettes szerveinek.

EGYHÁZI FŐTANÁCS

13. fejezet

131.§                      Az Egyházi Főtanács az Egyház legfőbb kormányzati szerve. Az Egyházi Főtanács tagjai megegyeznek a Zsinat 121.§ szerinti tagjaival.

132.§                      Zsinat működésére vonatkozó 122.§ – 126.§ az Egyházi Főtanács esetében is érvényes.

133.§                      Az Egyházi Főtanács általános kormányzati hatásköre

1. Az egyházi törvények és szabályrendeletek esetében:

a)  Az egyházra, intézményeire és a valláserkölcsi életre vonatkozó minden egyházi   szabályrendelet – ebben gazdasági, adminisztrációs és más – megalkotása, jóváhagyása, módosítása, életbeléptetése.

b)    Az egyes bizottságok megválasztása.

c)    Szertartások módjának és rendjének meghatározása.

d)    Lelkész- és énekvezér képzés, módozatainak meghatározása.

2. Az egyházi vezetés tekintetében:

a)       A legutóbbi zsinati, illetve főtanácsi ülés óta eltelt időben tett

intézkedések ellenőrzése a püspök, főgondnok és EKT együttes beszámolója, továbbá a bizottságok, intézmények és minden más szerv jelentése alapján.

b)       Az Egyház gazdálkodásáról szóló Egyházi Képviselő Tanács beszámoló megvitatása és elfogadása, figyelemmel a Főszámvevő jelentésére

c)    Legfőbb felügyelet gyakorlása a Teológiai Műhely felett.

d)    Határoz egyházközségek alapítása, átalakítása, megszüntetése tárgyában.

e)  Megválasztja és felesketi a főgondnok-helyettest, főjegyzőt, főszámvevőt, állandó bizottságok elnökeit és tagjait, a Nyugdíjtanács tagjait, a Fegyelmi Bíróság tagjait illetve felesketi a hivatalból jelölt tagokat: könyvtár-levéltárost, főkönyvelőt, jogtanácsost. Ezekhez a választásokhoz a Jelölőbizottság azonos a 127.§ c pontban megjelöltekkel.

f)    Határoz tiszteletbeli címek adományozása tárgyában.

g) Tudomásul veszi az Egyházi Képviselő Tanács által ingatlanok vétele és elidegenítése, ajándék, örökség és alapítványok elfogadása vagy visszautasítása, alapítványok kezelése tárgyában tett intézkedéseket. Az Egyházi Képviselő Tanács által előterjesztett fontosabb kérdésekben közvetlenül intézkedik. Figyelemmel kíséri, és mindenben előmozdítja az egyházi élet fejlődését, a hitoktatás rendjét és a könyvkiadást.

h)   Ha szükségesnek ítéli, hatáskörébe von minden, az egyházat érintő kérdést.

134.§                                      Az Egyházi Főtanács legalább minden második évben – de szükség szerint bármikor ülésezik.

135.§                            a) Az Egyházi Főtanács üléseinek helyét és időpontját maga az Egyházi Főtanács, vagy ennek híján az Egyházi Képviselő Tanács határozza meg.

b) Összehívásáról az Elnökség legkevesebb 15 nappal a kitűzött határidő előtt gondoskodik, a meghívóhoz csatolva a javasolt napirendet és azok írásos előterjesztését. Az Egyházi Főtanács napirendet csak írásos előterjesztés alapján tárgyal. Ettől eltérni csak a jelenlévő tagok egyszerű többségének egyetértése esetén lehet.

c)  Az Egyházi Képviselő Tanács hivatalból, vagy írásbeli kérésre, rendkívüli Egyházi Főtanács ülés tartását határozhatja el, ha ezt jelenlévő tagjainak egyszerű többsége szükségesnek ítéli.

d)  A napirendet az Elnökség javaslata alapján az Egyházi Képviselő Tanács határozza meg. Napirendi pontra javaslatot tehet az Egyházi Főtanács ülését előkészítő EKT ülésen írásban előterjesztve a tagok egynegyede, vagy legalább három egyházközség együttesen. E napirendek megtárgyalásáról – az Elnökség és az EKT véleményének meghallgatását követően az Egyházi Főtanács szavazással dönt.

e)  Az Egyházi Főtanács  szabályszerű megalakulásához legalább a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Érvényes határozathoz a megjelent tagok 50%-a + 1 fő szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

f)  A személyi kérdésekben az Egyházi Főtanács titkos szavazással dönt. A személyi kérdésekre javaslatot a Zsinat által hat évre választott Jelölőbizottság készít elő.

136.§                      Napidíjra vagy költségek megtérítésére az Egyházi Főtanács tagjai nem tarthatnak igényt.

137.§                      Az Egyházi Főtanács üléséről

a)      jegyzőkönyvet kell felvenni. Ezt a püspök, a főgondnok, (tehát az elnökök), a    főjegyző és az ülés elején megválasztott két hitelesítő írja alá, az ülés időpontjától számított 15 napon belül.

b)       Miután a jegyzőkönyv elkészült, az Elnökség azt a szavazati joggal rendelkező tagoknak megküldi.

138.§                 a)   A rájuk vonatkozó határozatokat megküldi valamennyi egyházközségnek, egyházi szervezetnek, tisztségviselőnek, hivatalnak és minden érdekeltnek tudomásulvétel, végrehajtás, illetve azokhoz alkalmazkodás végett.

b) Az Egyházi Főtanács határozatait meg kell jelentetni az Unitárius Élet időben  következő számában.

139.§                      Az Egyházi Főtanács határozatai általánosan kötelező jellegűek. Azok végrehajtásáról minden kötelezett 15 napon belül jelentést tesz felettes szerveinek.

 Tartalomjegyzék

14. fejezet

EGYHÁZI KÉPVISELŐ TANÁCS (EKT)

140.§                      Az EKT a hatályos törvények, valamint a Zsinat és Egyházi Főtanács határozatai alapján vezeti az egyházat és intézkedik minden ügyében.  Székhelye Budapest.

141.§                      Az EKT tagjai:

a)       Hivatalból:

– a püspök

– a főgondnok

– a főgondnok-helyettes

– a főjegyző

– a főszámvevő, a gazdasági bizottság alelnöke

– a Teológiai Műhely gondnoka

– a könyvtáros-levéltáros

– a püspöki irodavezető-pénztáros

– jogtanácsos

– a főkönyvelő

– az Unitárius Élet (UNÉL) főszerkesztője

– Heltai Gáspár Kft. ügyvezetője

– az Unitárius Alapítvány elnöke

– felavatott, egyházi szolgálatban álló lelkészek

– egyházközségek gondnokai (egyházközségenként egy fő)

b)        Tanácskozási joggal meghívható bármely más személy.

142.§                      Ha valamely tisztség bármely ok miatt időközben megüresedik annak betöltése, csak a ciklus hátralévő részére történik.

143.§                      Az EKT határozatképességéhez legalább  a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Határozatait a jelenlévő tagok 50% + 1 fő szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

144.§                      Létszámhiány esetén az ülést legalább egy órával az eredetileg kijelölt időpont utánra is össze lehet hívni, amennyiben a meghívóban ez az eshetőség meg volt jelölve. Az így újra összehívott EKT ülés a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes, azonban az első meghívóban közölt napirendtől nem térhet el.

145.§                      Az EKT elnökei a püspök és a főgondnok. A püspököt akadályoztatása esetén a főjegyző, a főgondnokot akadályoztatása esetén a főgondnok helyettes helyettesíti. Ha az elnöklésre nézve még így is akadály mutatkoznék, egyházi részről a szolgálatban legidősebb rendes lelkész, világi részről a rangidős egyházi főtanácsi tag elnököl.

146.§                      Az EKT jegyzője a főjegyző. Akadályoztatása esetén az EKT jegyzői teendők ellátására egy rendes lelkészt kér fel.

147.§                      Az EKT előadói az egyes napirendek előterjesztői és esetenként az egyes bizottságok képviselői (elnök, alelnök).

148.§                      Az EKT hatásköre:

1.                    A Zsinat és az Egyházi Főtanács határozatainak végrehajtása

2.                    A Zsinat és az Egyházi Főtanács tárgyalási anyagainak előkészítése, véleményezése, előterjesztése.

3.                    Megtárgyalja és jóváhagyja az Elnökségnek az EKT két ülése közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló jelentést

4.                    Felügyelet az egyházközségek valláserkölcsi élete, vagyonkezelése és minden tevékenysége felett:

a)       A vizsgálatokról felterjesztett jegyzőkönyveket megvizsgálja, a szükséges intézkedéseket megteszi, és minden felmerülő hatáskörébe tartozó ügyben rendelkezik.

b)       A tanköteles és konfirmált unitárius ifjak valláserkölcsi neveléséről, hittanoktatásáról gondoskodik.

c)       Jóváhagyja az egyházközségek éves zárszámadását, költségvetését, adásvételi és kölcsön-ügyleteit.

d)       Építkezéseknél megvizsgálja a tervrajzot, jóváhagyja a költség előirányzatot és engedélyezi a kivitelezést.

e)       Dönt az egyházközségek közötti vagyon- és terület- megosztási kérdésekben, továbbá valamennyi esetleg felmerülő vitás kérdésekben.

5.                    Dönt ingatlanok vétele, eladása, megterhelése, a MUE részére felajánlott ajándékok, örökség és alapítványok elfogadása vagy visszautasítása, valamint az egyházi vagyon visszaszerzése tárgyában. Az egyházközségek használatába adott (4. sz. függelék) ingatlanok értékesítése esetében az egyházközségnek egyetértési joga van. Lásd még a 39.§ k. pontját.

6.               Jogi szempontból felülvizsgálja, és tudomásul veszi az egyházközségek használatában lévő ingatlanok hasznosításának tárgyában hozott egyházközségi határozatokat.

7.                    Felügyeli és dönt a lelkészképzéssel és lelkésztovábbképzéssel kapcsolatos kérdésekben.

8.                    Felügyeletet gyakorol a Teológiai Műhely felett.

9.                    Szorgalmazza a hiterősítő napok tartását, különösen szórványban élő gyermekek részére.

10.                 Ellenőrzi a lelkészek javadalmazásának biztosítását az egyházközségek részéről, és szükség szerint gondoskodik azok kiegészítéséről.

11.                 Felügyel az egyházi rendre és fegyelemre. Az egyház belső életével kapcsolatos szellemi, irodalmi és gyakorlati tevékenységet ellenőrzi és irányítja.

12.                 Ellenőrzi az egyházi pénzvagyon kezelését, az egyházi vagyonnal kapcsolatos könyvvitelt, évenként elfogadja a MUE zárszámadását és jóváhagyja a költségvetését. Meghatározza az Elnökség által együtt, illetve annak tagjai által egyénileg kiutalható összeghatárokat.

13.                 Ellenőrzi az Unitárius Alapítványnak az alapítók rendelkezése szerint való kezelését. Intézkedik az alapítványok cél szerinti felhasználásáról. Jóváhagyja az alapítványi segélyek kiutalását.

14.                 A Felügyelő Bizottságba és a kuratóriumba delegált tagján keresztül ellenőrzi az egyházközségek alapítványainak előírás szerinti működését. Eltérés esetén vizsgálatot és annak eredménye alapján intézkedést kezdeményez.

15.                 Gondoskodik az egyház dologi szükségleteinek fedezéséről a szükséges irodai személy alkalmazásáról és javadalmazásáról.

16.                 Megalkotja az egyházi központ és hivatal működési szabályzatát. (7. függelék)

17.                 Meghatározza az egyházi tisztségviselők, lelkészek, tisztviselők és más alkalmazottak egyháztól kapott illetményeit, tiszteletdíját és egyéb járandóságát.

18.                 Ellenőrzi a központi irodák, könyvtár, levéltár és intézmények működését, intézkedik a mulasztások következményeinek kiküszöböléséről.

19.                 Felügyeletet gyakorol és ellenőrzi a Heltai Kft. működését. Gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

20.                 Elbírálja az egyházközségek és egyes testületek által tiszteletbeli cím adományozására tett javaslatokat, és azokat – az esetleg saját kezdeményezésre tett ilyen javaslattal együtt – véleményezve az Egyházi Főtanács, illetve a Zsinat elé terjeszti.

21.                 Amennyiben felettes szerve erről nem intézkedett megállapítja a Zsinat és az Egyházi Főtanács idejét, helyét és előkészíti azok anyagát. Elrendeli a meghívó és a tárgyalási anyagok kiküldetését legalább 15 nappal a kitűzött határidő előtt.

149.§                      Az EKT évenként legalább háromszor ülésezik, de szükség esetén többször is. Az EKT tagjainak egyharmad része írásbeli kérésére, vagy az Elnökség saját kezdeményezésére rendkívüli ülés hívható össze, amennyiben ezt rendkívüli szükségesség indokolja. Ilyen esetben az ülés három napos határidőre már összehívható.

150.§                      Az EKT rendes ülését a meghívó, tárgysorozat és a tárgyalandó írásos előterjesztések megküldésével az Elnökség hívja össze, legkevesebb 15 nappal a kitűzött határidő előtt. Az EKT írásos előterjesztéseket tárgyal. Kivételes esetben egyszerű szótöbbséggel ettől eltérően is dönthet. Az ülést 8 nappal megelőzően írásban az Elnökséghez benyújtott előterjesztést fel kell venni a tárgysorozatba. E napirendek megtárgyalásáról az Elnökség véleményének meghallgatását követően az EKT szavazással dönt.

151.§                      Az EKT üléséről a főjegyző jegyzőkönyvet készít, amelyet az elnökök, a főjegyző és az ülés kezdetén megválasztott két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá, az ülés időpontjától számított 15 napon belül.

a)       Miután az Egyházi Képviseleti Tanács jegyzőkönyve elkészült, az Elnökség azt a tagoknak megküldi.

b)       A rájuk vonatkozó határozatokat megküldi valamennyi egyházközségnek, egyházi szervezetnek, tisztségviselőnek, hivatalnak és minden érdekeltnek tudomásulvétel, végrehajtás, illetve azokhoz alkalmazkodás végett.

c)       Az Egyházi Képviselő Tanács határozatait meg kell jelentetni az Unitárius Élet időben következő számában.

152.§                      Olyan esetben, amikor az EKT határozata ellen jogorvoslással (felfolyamodás, fellebbezés) lehet élni, azt – semmisség terhe mellett – az ülésen szóban be kell jelenteni és 8 napon belül írásban megindokolni.

153.§                      Az EKT egyes feladatok (szakkérdések) előkészítésére vagy elvégzésére, illetve javaslattételre szükség szerint alkalmi (ad hoc) bizottságokat szervezhet.

15. fejezet

ELNÖKSÉG

154.§                      Az Elnökség az egyházi központ kis létszámú végrehajtó és irányító szerve. Tagjai: Püspök, főgondnok, főgondnok-helyettes, főjegyző. Az Elnökség által esetenként meghívott szaktanácsadók az ülés, tárgyalási jogú résztvevői.

Hatásköre:    – Végrehajtja  a Zsinat, az Egyházi Főtanács és az  EKT   határozatait.

– Megállapítja az EKT ülésének időpontját és helyét, ha erről az EKT nem intézkedett.

– Megállapítja és előkészíti az EKT ülésének tárgysorozatát és tárgyalási (írásbeli) anyagát, amelyet a meghívóval együtt megküld a tagok részére legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt. Az ülésen gondoskodik az anyagok előterjesztéséről. Az EKT elé megtárgyalásra az az anyag kerülhet, amelyet az Elnökség előzetesen megvizsgált és javaslatával ellátott.

155.§                      /1/ Az EKT két ülése közötti időszakban az Elnökség ellenőrzi, közvetlenül intézi és irányítja az egész Egyház tevékenységét. A jó ügymenet érdekében – saját hatáskörben – minden szükséges intézkedést foganatosít, azzal a kötelezettséggel, hogy mindezekről a legközelebbi EKT ülésen beszámol.

/2/ Anyagi kérdésekben az egész Elnökség által együtt, vagy egyes tagjai által külön-külön utalványozható értékhatárokat az EKT állapítja meg. Minden ilyen egyéni döntésről kötelesek az Elnökség legközelebbi ülésén beszámolni.

/3/ Határozatok meghozatala során, szavazategyenlőség esetén egyházi ügyekben a püspök, gazdasági ügyekben a főgondnok szavazata dönt.

155/A§                   Az Elnökség a rájuk vonatkozó határozatokat megküldi valamennyi egyházközségnek, egyházi szervezetnek, tisztségviselőnek, tisztviselőnek, hivatalnak és minden érdekeltnek tudomásulvétel, végrehajtás, illetve azokhoz alkalmazkodás végett.

155/B§                   Az Elnökség határozataiért egyenlő arányban kárfelelősséggel tartozik. A felelősség és annak mértékének megállapítása az Egyházi Főtanács hatásköre.

155/C§                    Az Elnökség határozatait – évente folyamatos sorszámozás mellett – az EKT soros ülése elé terjeszti írásban.

155/D§                   /1/ Az Elnökség kétévente minden egyházközségnél püspöki vizitációt tart. A vizitáció tagja minimum 3 fő az Elnökségből: püspök, főgondnok és főjegyző, illetve helyettesíthet a főgondnok helyettes, vagy erre felkért egyházi, vagy világi személy. A vizitáción kötelezően részt vesz a főszámvevő, vagy a főkönyvelő.

/2/ Kiértékeli a püspöki vizitáció meghagyásait, szükség esetén az egyházközségek vezetőit kötelezi a hiányosságok megszüntetésére, és erről jelentéstételre.

16. fejezet

UNITÁRIUS TEOLÓGIAI MŰHELY

156.§                      Az Unitárius Teológiai Műhely feladata:

–  A Magyarországi Unitárius Egyházban a teológiai tudományok művelése és a világi (nem lelkész) hitoktatók képzése

– A Magyarországi Unitárius Egyház építésére, fejlesztésére irányuló műhelymunka végzése, javaslatok kidolgozása az Egyház illetékes vezető szervei részére

–  Gondoskodik a kiadói tervekről

–  Kezdeményezi könyvek és tanulmányok, valamint az unitárius falinaptár megjelentetését.

156/A §                  /1/ Az Unitárius Teológiai Műhely munkájában részt vesznek a lelkészek, valamint e feladatra vállalkozó, a lelkészek által felkért világi személyek.

/2/ Az Unitárius Teológiai Műhely lelkészi és világi vezetőjét maga választja.

/3/ Programját a lelkészi értekezlet határozza meg.

/4/ Működéséről külön szabályzat rendelkezik. (8. függelék)

157.§                      Az Unitárius Teológiai Műhely a Zsinat, az Egyházi Főtanács és az EKT valamint az Elnökség felügyelete alatt a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Fakultásával együttműködve fejti ki tevékenységét.

16/a fejezet

EGYHÁZI LEVÉLTÁR

157A§                    /1/ A Magyarországi Unitárius Egyház fenntartásában működő intézmény országos gyűjtőkörű. Az iratképző intézmények, szervezetek tárgyévnél 20 évnél régebben keletkezett irataikat, jegyzőkönyveiket, dokumentumaikat ide kötelesek beszolgáltatni. Az intézmény kutatható, nyilvános szaklevéltár. A levéltár tevékenységét egy vezető irányítja. Működését Működési Szabályzat tartalmazza.

/2/ Az Egyházi Levéltár a fenntartó Magyarországi Unitárius Egyház felügyelete, az Elnökség irányítása alatt és a szakmai felügyeletet ellátó Minisztérium ellenőrzési és feladatkijelölési jogköre alá tartozóan fejti ki tevékenységét.

16/b fejezet

EGYHÁZI KÖNYVTÁR

157/B §.                      /1/ A Magyarországi Unitárius Egyház fenntartásában működik.  Magyarországon budapesti székhellyel.  Az intézmény nyilvános jellegű szakkönyvtár, kutatható. Fő gyűjtőköre: unitárius szerzők unitárius művei és teológiai, egyháztörténeti munkák. A könyvtár tevékenységét egy vezető irányítja. Működését Működési Szabályzat tartalmazza.

/2/ Az Egyházi Könyvtár a fenntartó Magyarországi Unitárius Egyház felügyelete, az Elnökség irányítása és a szakmai felügyeletet ellátó Minisztérium ellenőrzési és feladat kijelölési jogköre alá tartozóan fejti ki tevékenységét.

17. fejezet

GAZDASÁGI BIZOTTSÁG

158.§                      /1/ A Gazdasági Bizottság 5 tagú testület, amelynek tagjait az Elnökség javaslata alapján az Egyházi Főtanács választja 6 évre. A határozatképességhez 3 tag jelenléte szükséges.

/2/ Elnöke a főgondnok. Alelnöke, az Egyházi Főtanács által választott személy, a MUE Főszámvevője, aki megfelelő szakmai végzettséggel és gyakorlattal rendelkezik.

/3/A bizottság főbb feladatai:

– az Egyház gazdasági kérdéseiben szaktanácsadás, véleményezés, javaslattétel,

– az Elnökség vagy az EKT megbízásából ellenőrzés az egyház bármelyik szervénél vagy egységénél,  továbbá a Heltai Kft.-nél is

– javaslattétel a költségvetés összeállítására,

– a zárszámadás ellenőrzése, véleményezése.

/4/ Javaslatait, megállapításait, véleményezéseit az Elnökség útján terjeszti az EKT a Főtanács vagy a Zsinat elé. Ezekben az esetekben az előadó a Főszámvevő.

/5/ Tevékenységét az Elnökség irányítása mellett elkészített és a Főtanács által jóváhagyott szabályzat ( 9. függelék) és munkaterv szerint végzi.

 Tartalomjegyzék


V.                  rész

 

EGYETEMES EGYHÁZI TISZTSÉGVISELŐK

18. fejezet

PÜSPÖK

159.§                      A püspök egyházi részről az Egyház legfőbb tisztségviselője. Székhelye: Budapest.

160.§                      /1/ A püspököt a Zsinat titkos szavazással, a 46.§-ban előírt lelkészi képesítéssel rendelkező rendes lelkészek közül 6 évre választják, a személyes átvilágítási kérelem eredményének ismeretében, a tisztújító zsinat kitűzött időpontja előtt 15 nappal meg kell küldeni az Elnökség részére. A püspök egyszer újraválasztható. Az esetleg „csonka ciklus” időtartama ebbe nem számít bele.

/2/ Minden saját egyházközséggel rendelkező rendes lelkész, aki legalább 20 éves szolgálattal rendelkezik, püspök jelöltnek minősül. Ezért a püspökválasztást nem előzi meg jelölési eljárás. A jelöltségről az érintett lelkész a tisztújító Zsinat ülése előtt, legkésőbb 15 nappal lemondhat, ha ezt írásban bejelenti.

/3/ Érvényes megválasztásához a jelenlévő választók 50% + 1 fő szavazata szükséges. Kettő, vagy több jelölt esetén amennyiben az első szavazás során ez az arány nem valósulna meg, a szavazást meg kell ismételni. A további szavazáson a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Amikor a szavazás két jelöltre történik, az a lelkész tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta (egyszerű többség). Ebben az esetben is és egy jelölt esetén is a megválasztáshoz szükséges a jelenlévő választójogú tagok 50% + 1 szavazata. Ha a választás sikertelen azt rendkívüli Zsinaton 1 hét múlva meg kell ismételni.

/4/ A megválasztott püspök az egyházi hivatali esküt azonnal leteszi.

/5/ Ha az EKT megállapítja, hogy a püspök elháríthatatlan akadály, lemondás, vagy elhalálozás miatt teendőit nem látja el, 3 hónapon belül össze kell hívnia a püspökválasztó rendkívüli  Zsinatot.

161.§                      A püspök jogai és kötelességei:

1.              Képviseli az Egyházat az állami hatóságok és bíróságok előtt, továbbá más egyházakkal, önkormányzatokkal, szervezetekkel, jogi és magánszemélyekkel szemben minden, az Egyházat érintő kérdésben.

2.              Őre az Egyház valláserkölcsi, szellemi és anyagi érdekeinek. Az Egyház ügyeinek vitelében a főgondnokkal egyetértőleg jár el. Ingatlanok és más vagyontárgyak elfogadására, szerzésére, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó szerződés, megállapodás, vagy más irat, továbbá az Egyházat gazdasági vagy más szempontból elkötelező kötelezettségvállalást tartalmazó bármilyen okmány csak a püspök és főgondnok együttes aláírásával érvényes.

3.              Lelkészi állást nem köteles elfoglalni, de megtarthatja a lelkészi állását, ahol az egyházközségben segéd, vagy másodlelkész segíti tevékenységét, továbbá joga van bármely egyházközségben – hasonlóan a többi lelkészhez a kinevezett lelkésszel egyeztetve – istentiszteletet tartani, és minden más lelkészi tevékenységet végezni. Minden év január 1-én a Nagy Ignác utcai templom szószékén ünnepi istentiszteleten szolgál, amit követ a püspöki fogadás a gyülekezeti teremben.

4.              Elnököl egyházi részről a Zsinat, az Egyházi Főtanács és az EKT ülésein.

5.              Hivatalos beadványok közül azokat, amelyek elnökségi tárgyalást nem igényelnek – a főgondnokkal egymás között elosztva – elnökileg intézi. Az elnökileg elintézett ügyekről az Elnökség, majd az EKT legközelebbi ülésén beszámol.

6.              A Zsinat, az Egyházi Főtanács és az EKT üléseiről felvett jegyzőkönyvet, valamint az ezek alapján létrejött kiadványokat aláírja.

7.              Ellátja a fegyelmi szabályzatban előírt feladatait.

8.              Felügyeletet gyakorol az egyházközségek és az Unitárius Teológiai Műhely felett. E jogából kifolyólag lelkészektől és a Teológiai Műhely választott egyházi vezetőjétől jelentést kérhet.

9.              Joga van az egyházi kezelésű pénzalapokat és pénztári nyilvántartásokat megvizsgálni.

10.           /1/ Az egyházközségeket bármikor meglátogathatja. Ezen kívül kétévente egyszer, a főgondnokkal együtt, minden egyházközségben ellenőrzést (vizitációt) kell tartania.

/2/ Minden lehetőséget felhasznál arra, hogy a hívekkel érintkezzék, s bennük a hitbuzgóságot, az egyház és a vallás iránti szeretetet erősítse.

11.           A törvényes előírások betartásával kinevezi, vagy helyettesítésre kirendeli a lelkészeket és az énekvezéreket.

12.         A lelkészképesítő szakvizsgát tett és újonnan kinevezett lelkészeket a főjegyző segédletével felavatja.

13.         A külföldi hitrokonokkal fenntartja és ápolja a testvéri viszonyt. Az ökumené jegyében egyházunk kapcsolatát a többi (testvéri) egyházzal minél szorosabbra fűzi.

14.         Felkéri a Zsinat, az Egyházi Főtanács, illetve az EKT alkalmával tartandó istentiszteletek egyházi szolgálattevőit.

15.         Munkásságáról írásban jelentést tesz a Zsinatnak, az Egyházi Főtanácsnak, szóban az EKT-nak, amelyek előtt minden hivatali ténykedéséért felelős. Javadalmazását az Egyháztól kapja. Ennek összege a megválasztásakor besorolás szerint kapott havi alapfizetésének háromszorosa. Utazási költségtérítésre jogosult.

16.         Politikai pártnak nem lehet tagja, aktív pártpolitikai tevékenységet sem az egyházon belül, sem azon kívül nem végezhet, de állampolgári jogait (pl. választáson való részvétel) természetesen gyakorolhatja.

17.         A püspököt csak a Zsinat hívhatja vissza, a teljes tagság 2/3-os szavazatával.

18.         Ha a püspök megbízatása megszűnik, lelkészi minősége ebben az esetben is nyugdíjba vonulásáig megmarad.

19. fejezet

FŐGONDNOK

162.§                      A főgondnok világi részről az Egyház legfőbb tisztségviselője.

163.§                      /1/ A főgondnokot a Zsinaton  jelenlévő tagok, a jelölőbizottság jelölése alapján, titkos szavazással, egyházunk világi tagjai közül választják 6 évre, a személyes átvilágítási kérelem eredményének ismeretében, amit a tisztújító zsinat kitűzött időpontja előtt 15 nappal meg kell küldeni az Elnökség részére. Egyszer újraválasztható, figyelmen kívül hagyva az esetleg beálló csonkaciklusokat.

/2/ A jelölőbizottság legalább két jelöltet állít.

/3/ Érvényes megválasztásához a jelenlévő választók 50% + 1 fő szavazata szükséges. Kettő, vagy több jelölt esetén amennyiben az első szavazás során ez az arány nem valósulna meg, a szavazást meg kell ismételni. A további szavazáson a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Amikor a szavazás két jelöltre történik, az a jelölt tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta (egyszerű többség). Ebben az esetben is és egy jelölt esetén is a megválasztáshoz szükséges a jelenlévő választójogú tagok 50% + 1 szavazata. Ha a választás sikertelen azt rendkívüli Zsinaton 1 hét múlva meg kell ismételni.

/4/ A megválasztott főgondnok az egyházi hivatali esküt azonnal leteszi.

/5/ Ha az EKT megállapítja, hogy a főgondnok elháríthatatlan akadály, lemondás, vagy elhalálozás miatt hivatali teendőit nem láthatja el, 3 hónapon belül össze kell hívnia a rendkívüli Zsinat  ülését.

164.§                      A főgondnok jogai és kötelességei:

1.              Képviseli az Egyházat az állami hatóságok és bíróságok előtt, továbbá más egyházakkal, önkormányzatokkal, szervezetekkel, jogi és magánszemélyekkel szemben, minden, az Egyházat érintő kérdésben.

2.              Őre az Egyház valláserkölcsi, szellemi és anyagi érdekeinek. Irányítja és ellenőrzi az Egyház gazdasági ügyeit. Elnöke a Gazdasági Bizottságnak. Az Egyház ügyeinek vitelében a püspökkel egyetértőleg jár el. Ingatlanok és más vagyontárgyak elfogadására, szerzésére, megterhelésére, elidegenítésére vonatkozó szerződés, megállapodás vagy más irat, továbbá az Egyházat gazdasági vagy más szempontból elkötelező kötelezettségvállalást tartalmazó bármilyen okmány csak a püspök és főgondnok együttes aláírásával érvényes.

3.              Elnököl világi részről a Zsinat, az Egyházi Főtanács és az EKT ülésén.

4.              A Zsinat, az Egyházi Főtanács, valamint az EKT üléseiről felvett jegyzőkönyveket, a kiadandó iratokat, felterjesztéseket és rendeleteket aláírja. Hivatalos beadványok közül azokat, amelyek elnökségi tárgyalást nem igényelnek – a püspökkel egymás között elosztva – elnökileg intézi. Az elnökileg elintézett ügyekről az Elnökség, továbbá az EKT legközelebbi ülésén beszámol.

5.              Ellátja a fegyelmi szabályzatban előírt feladatait.

6.              A Gazdasági Bizottság elnöke.

7.              Elnöke az Egyházi Nyugdíjtanácsnak. Ezzel járó jogait és kötelezettségeit a vonatkozó szabályzat tartalmazza.

8.              Felügyeletet gyakorol az egyházközségek és az Unitárius Teológiai Műhely felett. E jogából kifolyólag lelkészektől és a Teológiai Műhely vezetőjétől és gondnokától a hatáskörébe tartozó kérdésekben jelentést kérhet.

9.              Az egyházközségeket bármikor meglátogathatja. Ezen kívül a püspökkel együtt kétévente minden egyházközségben ellenőrzést (vizitációt) kell tartania.

10.           Minden lehetőséget felhasznál arra, hogy a hívekkel érintkezzék, és bennük a hitbuzgóságot, az egyház és a vallás iránti szeretetet erősítse.

11.           Joga és kötelessége az egyházi és az egyházi kezelésű pénzalapokat, pénztári nyilvántartásokat és okmányokat megvizsgálni.

12.           Ellenőrzi és irányítja az Egyház kapcsolatát a médiával (sajtó, rádió, televízió) és minden ezzel kapcsolatos kérdést megbeszélésre és döntésre az Elnökség elé terjeszt.

13.           A külföldi hitrokonokkal fenntartja és ápolja a testvéri viszonyt. Az ökumené jegyében egyházunk kapcsolatát a többi (testvéri) egyházzal minél szorosabbra fűzi.

14.           Munkásságáról írásban jelentést tesz a Zsinatnak, az Egyházi Főtanácsnak, szóban az EKT- nak, amelyek előtt minden hivatali ténykedéséért anyagilag is felelős.

15.           Tisztségét vallásos buzgóságból, díjazás nélkül teljesíti. Utazási költségtérítésre jogosult.

16.          Politikai pártnak nem lehet tagja, aktív pártpolitikai tevékenységet sem az egyházon belül, sem azon kívül nem végezhet, de állampolgári jogait (pl. választáson való részvétel) természetesen gyakorolhatja.

20. fejezet

FŐJEGYZŐ

165.§                      /1/ A főjegyzőt a Zsinat vagy az Egyházi Főtanács a 46.§-ban előírt lelkészi képesítéssel rendelkező rendes lelkészek közül,  titkos szavazással választja 6 évre – Zsinat esetén a püspökválasztást követően – a személyes átvilágítási kérelem eredményének ismeretében, amit a tisztújító zsinat kitűzött időpontja előtt 15 nappal meg kell küldeni az Elnökség részére. Egyszer újraválasztható, az esetleg csonkaciklusban eltöltött főjegyzői szolgálatot ebből a szempontból nem kell figyelembe venni.

/2/ Minden saját egyházközséggel rendelkező rendes lelkész, aki legalább 20 éves szolgálattal rendelkezik, főjegyző jelöltnek minősül. Ezért a választást nem előzi meg jelölési eljárás. A jelöltségről az érintett lelkész a tisztújító Zsinat ülése előtt, legkésőbb 15 nappal lemondhat, ha ezt írásban bejelenti,

/3/ Érvényes megválasztásához a jelenlévő választók 50% + 1 fő szavazata szükséges. Kettő, vagy több jelölt esetén amennyiben az első szavazás során ez az arány nem valósulna meg, a szavazást meg kell ismételni. A további szavazáson a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. Amikor a szavazás két jelöltre történik, az a lelkész tekintendő megválasztottnak, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta (egyszerű többség). Ebben az esetben is és egy jelölt esetén is a megválasztáshoz szükséges a jelenlévő választójogú tagok 50% + 1 szavazata. Ha a választás sikertelen, azt rendkívüli Zsinaton, illetve Egyházi Főtanács ülésen 1 hét múlva meg kell ismételni.

/4/ A megválasztott főjegyző az egyházi hivatali esküt azonnal leteszi.

/5/ Ha az EKT megállapítja, hogy a főjegyző elháríthatatlan akadály, lemondás, vagy elhalálozás miatt teendőit nem látja el, 3 hónapon belül össze kell hívnia az Egyházi Főtanács rendkívüli ülését.

166.§                      A főjegyző jogai és kötelességei:

1.              A püspököt akadályoztatása esetén, valamint a püspöki szék megüresedése esetén helyettesíti. Ilyen esetben a főjegyzői teendők ellátására az EKT megfelelő személyt jelöl ki.

2.            A Zsinat, az EKT és az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet készít és azokat aláírja.

3.            A lelkészszentelést a püspökkel együtt végzi. A felavatottaktól az esküt beveszi.

4.            Tisztségviselők választása esetén az esküre kötelezett tisztségviselőktől az esküt beveszi.

5.            A főjegyző egyházközségi lelkészi munkát végez, amelyért egy teljes lelkészi javadalmazást kap. Ezen kívül az Egyháztól egy havi lelkészi fizetése felének megfelelő összeg, illetve elszámolás szerinti utazási költségtérítés illeti meg havonta.

6.            Politikai pártnak nem lehet tagja, aktív pártpolitikai tevékenységet sem az egyházon belül, sem azon kívül nem végezhet, de állampolgári jogait (pl. választáson való részvétel) természetesen gyakorolhatja.

21. fejezet

FŐGONDNOK-HELYETTES

167.§                      /1/ A főgondnok-helyettest  a Zsinat, vagy az Egyházi Főtanács , egyházunk világi tagjai közül, a Jelölőbizottság jelölése  alapján, titkos szavazással 6 évre választja, a személyes átvilágítási kérelem eredményének ismeretében, amit a tisztújító zsinat kitűzött időpontja előtt 15 nappal meg kell küldeni az Elnökség részére,  és hivatalára azonnal felesketi.

/2/ Megválasztása a jelenlévő választók egyszerű szótöbbségével történik. Érvényes megválasztásához a jelenlévő tagok 50% + 1 szavazata szükséges.

/3/ Egyszer újraválasztható és ebbe az esetleg csonkaciklus alatt eltöltött ilyen szolgálat nem számít bele.

168.§                      A főgondnok-helyettes jogai és kötelességei:

1.              A főgondnokot akadályoztatása, valamint a főgondnoki tisztség megüresedése esetén helyettesíti.

2.            A főgondnok kérésére, vele egyetértésben, egymás között megoszthatják – esetenként, vagy hosszabb időtartamra – a főgondnoki teendőket, amelyeknek egy részét így a főgondnok helyettes végzi el azzal, hogy az így elvégzett munkáért mindketten egyetemlegesen felelősök maradnak.

3.            Az EKT által szervezett alkalmi (ad hoc) bizottságok elnöke.

4.            Tisztségét vallásos buzgóságból, díjazás nélkül teljesíti. Utazási költségtérítésre jogosult.

5.            Politikai pártnak nem lehet tagja, aktív pártpolitikai tevékenységet sem az egyházon belül, sem azon kívül nem végezhet, de állampolgári jogait (pl. választáson való részvétel) természetesen gyakorolhatja.

169.§ – 173.§  22. és 23. fejezet hatályon kívül helyezve.

24. fejezet

FŐSZÁMVEVŐ

174.§                      A főszámvevő a pénzügyi fegyelem betartásának őre. A Zsinat, vagy az Egyházi Főtanács megfelelő szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező egyháztagok közül, a Jelölőbizottság jelölés alapján, titkos szavazással, szótöbbséggel választja 6 évre és hivatalára azonnal felesketi. Érvényes megválasztásához a jelenlévők 50% + 1 szavazat szükséges. Újraválasztható.

175.§                      A főszámvevő hivatali teendői:

1.             A Gazdasági Bizottság alelnöke

2.             A pénzügyi fegyelem betartása és betartatása. A gazdasági tevékenység általános ellenőrzése és arról időszakos jelentéstétel.

3.              Az EKT gazdasági, pénzügyi határozatainak betartása és betartatása.

4.             A hozzá utalt ügyekben szakvélemény adása.

5.             Minden más teendő, amellyel az EKT vagy az Elnökség megbízza.

6.             Tisztségét vallásos buzgóságból, díjazás nélkül teljesíti. Utazási költségtérítésre jogosult.

25. fejezet

FŐKÖNYVELŐ

176.§                      A főkönyvelőt az Elnökség javaslatára az EKT alkalmazza és bontja fel a szerződését. A közvetlen munkáltatói jogokat a Főgondnok gyakorolja. Tevékenységét a főgondnok közvetlen irányítása és felügyelete alatt végzi. Az Elnökséggel és az EKT-val szemben felelősséggel tartozik munkakötelezettsége pontos és hibamentes teljesítéséért.  Az elnökség tagjaival, a főszámvevővel és a pénztárossal nem lehet rokonságban.

Hivatali teendői:

1.              Az Egyház pénzügyi kötelezettségeinek határidős teljesítése.

2.              Gazdasági és pénzügyi helyzetről negyedévi és év végi jelentés. Határidős ügyekről külön is.

3.              A pénztári tevékenység és nyilvántartás ellenőrzése, segítése.

4.         Egyházi és egyházközségi tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetési jegyzékének elkészítése. Banki utalványozások előkészítése.

5.              Az EKT gazdasági, pénzügyi határozatainak betartása és betartatása.

6.              Az Egyház éves zárszámadásának elkészítése és költségvetési tervezetének előkészítése.

7.              Anyagbeszerzések, beruházási tárgyak nyilvántartása.

8.             Az Egyház vagyonának év végi leltározása, az állandó leltár vezetése. Egyházközségi vagyonleltárak éves ellenőrzése.

9.              Minden más teendő, amelyet a szolgálati szabályzat előír, vagy amellyel az EKT vagy az Elnökség megbízza.

10.       A főgondnokkal közösen van aláírási joga.

26. fejezet

PÜSPÖKI IRODAVEZETŐ – PÉNZTÁROS

177.§                      /1/ Az Elnökség alkalmazza, és bontja fel a szerződését. A közvetlen munkáltatói jogokat a Főgondnok gyakorolja.

/2/ A közvetlen munkáltatói jogokat gyakorló főgondnokkal, a főszámvevővel és a főkönyvelővel nem lehet rokonságban.

/3/ Mint pénztáros, az egyházi pénztár adminisztratív vezetője. A főkönyvelővel egyetértésben végzi az Egyház készpénz és folyószámla forgalmát a törvényes előírások betartása mellett. A kezelése alatt álló javakért felelős.

/4/ Mint irodavezető, az Egyházi Püspöki Hivatal irodájának irányítója. Feladata az iratok beérkezésétől, azok elintézéséig a teljes ügymenet intézése. (iktatás, másolás, sokszorosítás, írógépelés, levelezés, postázás, irattárózás stb.) Az egyházi adminisztráció működésének biztosítása, irányítása. Minden olyan feladat elvégzése, amellyel az EKT vagy az Elnökség megbízza. Tevékenységét a főgondnok közvetlen irányítása alatt végzi.

27. fejezet

JOGTANÁCSOS

178.§                      /1/ A jogtanácsosi feladatok ellátására  a MUE nevében a püspök és a főgondnok  szerződést köt egy megfelelő ügyvédi irodával, vagy egyéni ügyvéddel. A jogtanácsos munkáját a Püspök és a Főgondnok irányítja, bízza meg az egyes feladatok elvégzésével, az egyes ügyekben való képviselettel.

/2/ Az ügyvédi iroda által kijelölt állandó személy, illetve az egyéni ügyvéd hivatalból tagja a Zsinatnak, az Egyházi főtanácsnak, illetve az Egyházi Képviselő Tanácsnak.

179.§                      A jogtanácsos az Egyházat a hozzá utalt ügyekben az ország valamennyi bírósága, hatósága és intézménye előtt képviseli, peres és nem peres ügyekben. A szükséges szerződéseket megszerkeszti, az Egyház vezetését jogi tanácsadással segíti. Hivatalból tagja a Nyugdíjtanácsnak.

180.§                      A jogtanácsos a  mulasztásából eredő kárért vagyonilag felelős.

181.§                      A jogtanácsos nem járhat el olyan peres és nem peres ügyekben, melyekben az Egyházzal szemben álló fél vele rokonságban van (összeférhetetlenségi esetek).

28. fejezet

EGYHÁZI LEVÉLTÁROS

182.§                      /1/Az egyházi levéltárost – lehetőleg szaktanfolyami végzettséggel rendelkező egyháztagok közül – az Elnökség javaslatára az EKT alkalmazza és bontja fel a szerződését. A levéltáros alkalmazásának időtartama alatt hivatalból tagja a Zsinatnak, az Egyházi Főtanácsnak és az Egyházi Képviselő Tanácsnak.

/2/ A közvetlen munkáltatói jogokat a püspök gyakorolja.

183.§                      Az egyházi levéltáros jogai és kötelességei:

1.              Az egyházi levéltár kezelése, adatszolgáltatás.

2.              A levéltár áttekinthetősége céljából betűrendes név és tárgymutató készítése.

3.              Gondoskodás a világi és egyházi levéltárak működési rendjének figyelembevételével a MUE levéltár működési szabályzatának elkészítéséről, annak betartásáról.

29. fejezet

EGYHÁZI KÖNVYTÁROS

184.§             /1/ Az egyházi könyvtárost – lehetőleg szaktanfolyami végzettséggel rendelkező egyháztagok közül – az Elnökség javaslatára az EKT alkalmazza és bontja fel a szerződését. A levéltáros alkalmazásának időtartama alatt hivatalból tagja a Zsinatnak, az Egyházi Főtanácsnak és az Egyházi Képviselő Tanácsnak.

/2/ A közvetlen munkáltatói jogokat a püspök gyakorolja.

185.§                      Az egyházi könyvtáros jogai és kötelességei:

1.              Az egyházi könyvtár kezelése, kölcsönzés, adatszolgáltatás.

2.              A könyvtár áttekinthetősége céljából betűrendes név és tárgymutató készítése, bibliográfiák összeállítása.

3.     A világi és egyházi könyvtárak működési szabályzatának elkészítése, annak betartása és betartatása.

185/A§                                  Az egyházi levéltáros és egyházi könyvtáros munkakört ugyanazon személy is betöltheti, ha erre megfelelő képesítése van.

 Tartalomjegyzék


VI.                rész

 

SZOLGÁLATI  LAKÁS

30. fejezet

SZOLGÁLATI LAKÁS

186.§                      Szolgálati lakás hivatalból csak a püspököt és a lelkészeket illeti meg.

187.§   /1/               Szolgálati lakásként a Magyarországi Unitárius Egyház tulajdonában lévő lakás, illetve bérelhető lakás adható a jogosult részére.

/2/                A Magyarországi Unitárius Egyház tulajdonában lévő lakásra az egyházi főhatóság bérlő kijelölési jogot ad annak az egyházközségnek a részére, amely a lelkészének lakást akar biztosítani.

/3/                Bérelt lakás esetén a bérleti díj viselésére

a)       a püspök esetében a Magyarországi Unitárius Egyház köteles.

b)       Minden más esetben az egyházközség köteles.

188.§  /1/                A  szolgálati lakásra való jogosultság a bérlő kijelölési jogot gyakorló, vagy a  bérlő egyházközséggel való szolgálati viszony fennállásáig tart.

/2/                A szolgálati lakásba a közvetlen családtagokon (házastárs, gyermek) más személyt befogadni csak a bérlőkijelölési joggal rendelkező engedélyével lehet.

/3/                A szolgálati lakásra való jogosultság megszűnésétől számított hatvan napon belül a szolgálati lakásra jogosult a lakásban lakó hozzátartozóival együtt, elhelyezési igény – így cserelakás vagy pénzbeli ellenérték nélkül – köteles a lakást  ingóságaitól kiürítve elhagyni.

/4/                A szolgálati lakásra jogosult halála esetén házastársa két  évig,  a halálakor a lakásban vele együtt élő, önálló keresettel nem rendelkező   gyermeke az önálló kereset megszerzéséig, de legfeljebb 23.  életévének betöltéséig  jogosult a lakásban maradni, avagy köteles elfogadni ugyanazon a közigazgatási helységben, ugyanilyen, vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú legfeljebb két szobás cserelakást a fenti időtartamra, feltéve, hogy saját tulajdonú lakással egyikük sem rendelkezik. Ez utóbbi esetben a hátramaradottak kötelesek a lakást ingóságaiktól kiürítve hatvan napon belül elhagyni.

/5/                A házastárs újabb házasságkötése illetve élettársi kapcsolat létesítése esetén a lakásban maradásra való jogosultsága a fenti határidő előtt is megszűnik.

189.§  /1/                Amennyiben a püspök, püspöki megbízatása a választási ciklus végével, újra választása nélkül megszűnik, a Magyarországi Unitárius Egyház tulajdonában lévő szolgálati lakást hatvan napon belül köteles elhagyni. Ugyanakkor a Magyarországi Unitárius Egyház köteles a részére élete végéig, az akkori élethelyzetnek megfelelő nagyságú, és az eredetivel azonos komfortfokozatú MUE tulajdonú cserelakást, vagy bérelt lakást biztosítani, feltéve, hogy nincs saját, illetve házastársa tulajdonában lévő lakása, illetve a szolgálati viszony nem fegyelmi úton szűnt meg.

/2/                 A volt püspök halála esetén, a cserelakásban hátra maradt hozzátartozójára vonatkozóan a 188§ (4) az irányadó azzal a kiegészítéssel, hogy megfelelő MUE tulajdonú cserelakás vagy bérelt lakás fizetéséhez felajánlott méltányos egyházi támogatás esetén hat hónapon belül köteles elhagyni a lakást.

190.§                      Hatályon kívül helyezve.

190/A.§                  A szolgálati lakásra a MUE és az igénybevevő között ügyvédi ellenjegyzéssel bérleti szerződést kell kötni, melynek aláírója MUE részéről a püspök és a főgondnok. A szolgálati lakással kapcsolatos egyéb kérdésekben a lakásbérletre vonatkozó állami szabályok az irányadók.

 

 

  

 Tartalomjegyzék


 

VII.              rész

 

ALAPÍTVÁNYOK

31. fejezet

192/§                      /1/ A Magyarországi Unitárius Egyház rendelkezik egy központi alapítvánnyal. Ennek szabályait az alapító okirat tartalmazza.

/2/ Az egyházközségek jogosultak önálló – az unitárius egyházra, vagy annak kiemelkedő személyiségeire utaló elnevezéssel – alapítványt létrehozni az alábbi feltételek betartása mellett:

a)       Az egyházközségi alapítványok létrehozásánál az erre vonatkozó törvényi előírásokat be kell tartani. Az alapítvány bejegyeztetésre történő benyújtása előtt annak alapító okiratát a MUE alaptörvényével és határozataival való megfelelőség biztosítása érdekében az egyetértés megszerzése céljából az Elnökséghez be kell terjeszteni. Az Elnökség ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról a követő EKT ülést tájékoztatni köteles. Az Elnökség és az egyházközség közötti véleményeltérés esetén az EKT dönt.

b)       Az alapítvány céljai között kizárólag az unitárius egyház életével, vállalt feladataival, az egyház fejlesztésével kapcsolatos feladatok szerepelhetnek,

c)       Az alapítvány 5 fős kuratóriumába az elnököt és 3 főt a saját jelölése alapján, egy főt az EKT. Jelölése alapján az egyházközség közgyűlése választja. Az alapítvány felügyelő bizottságában az EKT képviselteti magát.

d)       Az alapítvány gyűjtési területe külföld és az egyházközség földrajzilag lehatárolt egyház-igazgatási területe. (3. függelék)

e)       Az alapítványban megtestesülő források felhasználásáról – az egyházközség közgyűlésének, illetve presbitériumának javaslatait is figyelembe véve – a kuratórium kizárólagossággal dönt.

 Tartalomjegyzék


VIII.            rész

 

FEGYELMI SZABÁLYZAT

32. fejezet

193.§                      A Szabályzat hatálya.

A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá tartozik a Magyarországi Unitárius Egyház valamennyi egyházi és világi tisztségviselője, valamint a Magyarországi Unitárius Egyházzal, annak egyházközségeivel illetve intézményeivel (továbbiakban egyházzal) szerződés vagy megbízás alapján alkalmazásában álló személy.

194.§                      Fegyelmi vétség

a)    minden olyan vétkes cselekedet és mulasztás, amelyből az egyháznak erkölcsi vagy anyagi kára keletkezik,

b)   a hivatali eskü megszegése,

c) a Magyarországi Unitárius Egyház, bármely hatósága, tisztségviselője becsületének, jó   hírnevének, emberi méltóságának megsértése,

d)  olyan életmód, amely az egyház és annak tisztségviselője tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

e) a Magyarországi Unitárius Egyház jogszabályainak, testületi határozatainak, felettes egyházi  szervek, személyek rendelkezéseinek tudatos megszegése, ellenszegülése,

f)  az állami bíróság által jogerősen megállapított bűncselekmény elkövetése                 

195.§                      Fegyelmi büntetések

a) feddés

b) írásbeli megrovás:

c) javadalmazás vagy díjazás 10 – 50%-kal történő csökkentése 3-6 hónapi időtartamra

d) egyházi személy esetén a szolgálat alól, világi személy esetén a tisztség alól felfüggesztés 6 hónapra

e) egyházi személyek esetében palástvesztés, világi személyek esetében tisztségvesztés

f) bármely egyház tisztségre való választói és választhatósági jog felfüggesztése 3-6 évre

A fegyelmi bíróság

196.§                         Az első fokú fegyelmi bíróság elnökét, elnökhelyettesét és további négy tagját a bármely egyházközségi tag közül a Zsinat választja hat évre.

197.§                       Az elnök és a fegyelmi bíróság két tagja egyházi, az elnökhelyettes és a fegyelmi bíróság további két tagja világi tisztségviselője az egyháznak.

198.§                      Az elsőfokú fegyelmi bíróság háromtagú tanácsban jár el. A tanács összetételét, amennyiben a fegyelmi eljárás egyházi személlyel szemben folyik az elnökhelyettes, amennyiben világi személlyel szemben folyik, az elnök határozza meg. Amennyiben az eljárás mind egyházi, mind világi személlyel szemben folyik, a tanács összetételét közösen határozzák meg.

199.§                      A másodfokú fegyelmi bíróság elnökét, elnökhelyettesét és öt tagját az Egyházi Képviselő Tanács tagjaiból a Zsinat választja hat évre.

200.§                       A másodfokú fegyelmi bíróság elnöke és három tagja egyházi, az elnökhelyettes és a további két tagja világi személy.

201.§                      A másodfokú fegyelmi bíróság öttagú tanácsban jár el. A tanács összetételét az elnök határozza meg. Amennyiben a fegyelmi eljárás egyházi személlyel szemben folyik, a bíróságnak két egyházi és három világi tagja van, míg ha az eljárás világi vagy egyházi és világi személlyel szemben együttesen folyik, a bíróság három egyházi és két világi tagból áll.

202.§                      Nem lehet a fegyelmi tanács tagja

a) akit a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás érintett, és ennek a személynek    hozzátartozója,

b) a fegyelmi eljárás alá vont személy és ennek hozzátartozója,

c) a fegyelmi eljárás kezdeményezője, és ennek hozzátartozója,

d) akinek a fegyelmi eljárás során tanúként kihallgatása válhat szükségessé,

e) aki a fegyelmi eljárás során vizsgálóbiztosként jár el,

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

203.§                     Hozzátartozó az egyenes ági rokon, és annak házastársa, a házastárs, és annak egyenes ági rokona, a testvér és annak házastársa, illetve egyenes ági rokona.

204.§                      /1/ A 194.§ f. pontjára a fegyelmi eljárás alá vont személy az eljárás során bármikor hivatkozhat.

/2/ Az elfogultsági kifogásról a bejelentéstől számított 15 napon belül amennyiben az elfogultságot az első fokú tanács tagjával szemben jelenti be, a másodfokú fegyelmi bíróság, míg ha a másodfokú fegyelmi tanács tagjával szemben jelenti be, az Egyház Képviselő Tanács dönt.

 

Az elsőfokú fegyelmi eljárás

205.§                     /1/ Fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja esetén fegyelmi eljárás kezdeményezésére a püspök illetve a főgondnok jogosult.

/2/ Fegyelmi eljárás kezdeményezésére az egyház bármely tagja és az Egyházi Képviselő Tanács jogosult javaslatot tenni, amennyiben olyan magatartásról szerez tudomást, amely fegyelmi vétség gyanúját kelti.

/3/ A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult püspök illetve főgondnok dönt arról, hogy kezdeményezi-e a fegyelmi eljárást, míg ha a javaslat az Egyházi Képviselő Tanácstól származik, köteles azt kezdeményezni.

/4/ A püspök illetve a főgondnok ellen a fegyelmi eljárás kezdeményezésére az Egyházi Képviselő Tanács 2/3-os szótöbbséggel jogosult.

206.§                       A fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult amennyiben úgy dönt, hogy a fegyelmi eljárást kezdeményezi, a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül az elsőfokú fegyelmi bíróság elnökét írásban keresi meg a fegyelmi eljárás megindítása érdekében.

207.§                      Az elsőfokú bíróság elnöke a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az első fokú fegyelmi tanácsot felállítja, és az elsőfokú bíróság tagjai közül egy személyt vizsgálóbiztosnak kijelöl.

208. §                     /1/ A vizsgálóbiztos a nyilvánosság kizárásával előzetes vizsgálatot folytat.

/2/ A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgatja az eljárás alá vont személyt, tanúkat hallgathat meg, és egyéb bizonyítást végezhet.

/3/ A vizsgálóbiztos az eljárásáról a fegyelmi tanácsnak 15 napon belül írásbeli jelentést tesz.

209.§                      /1/ A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos jelentésének kézhezvételétől számított 30 napon belül kitűzi a fegyelmi tárgyalást.

/2/ A fegyelmi tárgyalás zárt. Azon a fegyelmi eljárás kezdeményezőjén illetve képviselőjén, a vizsgálóbiztoson, a fegyelmi eljárás alá vont személyen, és annak képviselőjén, és az értesített személyen kívül más nem vehet részt.

/3/ A fegyelmi eljárás alá vont személy képviseletévei bármely egyháztagot, illetve az egyház tagjain kívül ügyvédet bízhat meg.

/4/ A fegyelmi tárgyalásra az eljárás kezdeményezőjét illetve képviselőjét, a vizsgálóbiztost, az eljárás alá vont személyt és képviselőjét meg kell idézni, míg a fegyelmi eljárás kezdeményezésére javaslatot tevő személyt értesíteni kell. Az eljárás alá vont személy idézéséhez csatolni kell a vizsgálóbiztos írásbeli jelentését. Az idézést úgy kell kiadni, hogy azt az érintettek a tárgyalás előtt legalább 5 nappal megkapják.

/5/ Amennyiben az eljárás alávont illetve képviselője a fegyelmi tárgyalásról szabályszerű idézés ellenére távol marad, és mulasztását alapos okkal nem menti ki, a tárgyalás távollétében is megtartható.

210.§                     /1/ A tárgyaláson a fegyelmi tanács bizonyítást vesz fel, amelynek keretében meghallgatja az eljárás alá vont személyt, közvetlenül megvizsgálja a vizsgálóbiztos jelentésében foglaltakat, a már meghallgatott tanukat kihallgatja, további tanukat hallgat meg, és egyéb bizonyítást eszközöl.

/2/ A tárgyaláson az eljárás kezdeményezője, a vizsgálóbiztos és az eljárás alá vont képviselője kérdéseket tehetnek fel. A tanúkhoz az eljárás alá vont is intézhet kérdéseket, a tárgyalás bármely szakaszában észrevételeket tehet.

/3/ Az eljárás alá vont és képviselője jogosult megismerni az eljárás során felmerült valamennyi bizonyítékot. Az eljárás alapjául szolgáló vagy annak során felmerült valamennyi írásos anyagot jogosultak megtekinteni.

/4/ A fegyelmi tanács határozatának meghozatala előtt, a fegyelmi eljárás kezdeményezője, a vizsgálóbiztos, az eljárás alá vont személy, végül a képviselője jogosult felszólalni.

211.§                      /1/ A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

/2/ A jegyzőkönyvhöz csatolni kell valamennyi írásos dokumentumot és fegyelmi tanács határozatát

/3/ A jegyzőkönyvet a fegyelmi tanácsnak a fegyelmi bíróság elnöke által kijelölt tagja vezeti.

212.§                     /1/ A fegyelmi tanács határozatát szótöbbséggel hozza meg. A leszavazott tanácstag különvéleményt fogalmazhat meg, melyet csatolni kell a határozathoz.

/2/ A fegyelmi tanács, indokolással ellátott határozatával a fegyelmi eljárás alá vont személyt

a)    a fegyelmi vétség gyanúja alól felmenti,

b)    vétkesnek mondja ki, és fegyelmi büntetést szab ki,

c)   a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont személy halála, egyházi tagságának megszűnése     miatt megszünteti.

213.§                     /1/ A fegyelmi tanács a szóban kihirdetett határozatát 15 napon belül írásba foglalja, és azt kézbesíti az eljárás kezdeményezőjének, az eljárás alá vont személynek, illetve képviselőjének.

/2/ A fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás kezdeményezője és az eljárás alá vont személy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, melyet az elsőfokú fegyelmi tanácsnál nyújthatnak be.

214.§                      /1/ Az elsőfokú fegyelmi tanács a jogorvoslati határidő lejártát követően, amennyiben a határozat ellen senki sem jelentett be fellebbezést, megállapítja, hogy a határozat jogerőre emelkedett, és erről értesíti az eljárás kezdeményezőjét, illetve az eljárás alá vont személyt.

/2/ Amennyiben a határozat ellen fellebbezést jelentettek be, de az elkésett, a fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja.

/3/ Az időben benyújtott fellebbezést, a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás során keletkezett valamennyi irattal felterjeszti a másodfokú bíróság elnökének.

A másodfokú fegyelmi eljárás

215.§                      /1/ A másodfokú fegyelmi bíróság elnöke az iratok kézhezvétele után 15 napon belül felállítja a másodfokú fegyelmi tanácsot.

/2/ A másodfokú fegyelmi tanács 30 napon belüli időpontra kitűzi a másodfokú fegyelmi tárgyalást.

/3/ A másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárás szabályait megfelelően kell alkalmazni.

216.§                     /1/ A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács határozatát helyben hagyja, megváltoztatja, az eljárást megszünteti, vagy ha az első fokú tanács határozata felülbíráltra alkalmatlan, azt hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására, utasítja.

/2/ Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata akkor alkalmatlan a felülbírálatra, ha olyan eljárási szabályt sértett, amely a másodfokú eljárásban az ügy egészét érintően nem orvosolható.

/3/ A fegyelmi eljárásban hozott határozat a másodfokú fegyelmi tanács határozatának szóbeli kihirdetése napján jogerőre emelkedik, és ez által végrehajtható.

Felülvizsgálat

217.§                     /1/ A másodfokú fegyelmi tanács által felülbírált fegyelmi határozat ellen a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult, illetve a fegyelmi határozattal érintett személy az egyházi Főtanácsnál új eljárást kezdeményezhet olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozva, amelyet a fegyelmi eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy e körülmények más határozatot eredményeztek volna.

/2/ Az eljárást az Egyházi Képviselő Tanácsnál kell kezdeményezni, aki a soron következő ülésén köteles határozni arról, hogy kezdeményezi-e a fegyelmi határozat felülvizsgálatát a Főtanácsnál.

/3/ Amennyiben az Egyház Képviselő Tanács egyszerű szótöbbséggel a fegyelmi határozat felülvizsgálatát kezdeményezi, határozatát megküldi a püspöknek, aki hat hónapon belül összehívja a Főtanácsot.

218.§                     A Főtanács az iratok tartalma, az eljárás kezdeményezője és az eljárás alá vont személy meghallgatása, az új tény, illetve bizonyíték alapján

a) a jogerős fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi és az eljárás alá vont személyt felmenti

b) a jogerős fegyelmi határozatot hatályában fenntartja,

c) a jogerős fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárás lefolytatását rendeli el.

219.§                     Az eljárás alá vont személy terhére felülvizsgálat kezdeményezésre csak a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül van helye.

Elévülés

220.§                      /1/ Amennyiben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a tudomására jutástól számított hat hónapon belül nem kezdeményezi a fegyelmi eljárás megindítását, a fegyelmi vétség megállapításának alapjául szolgáló cselekmény büntethetősége elévül, utóbb fegyelmi eljárás nem indítható.

/2/ Ezen határidő ellen igazolásnak nincs helye.

/3/ A tudomásszerzés időpontját az eljárás kezdeményezésére jogosult köteles bizonyítani.

Végrehajtás

221.§                      /1/ A fegyelmi eljárás iratait a Magyarországi Unitárius Egyház irattárában kell őrizni.

/2/ A fegyelmi eljárás során hozott határozatokról értesíteni kell a fegyelmi eljárással érintett egyházi hatóságot.

/3/ A fegyelmi bíróság jogerős határozatáról a határozattal érintett személy egyházközségében a határozat tartalmát szószéki hirdetéssel kell ismertetni.

/4/ A fegyelmi határozatot, annak jogerőre emelkedését követően megjelenő Unitárius Élet számában meg kell jelentetni.

 Tartalomjegyzék


IX.                rész

 

NYUGDÍJSZABÁLYZAT

33. fejezet

Később kerül jóváhagyásra.

 

 

 


 

 

X. rész

 

HATÁLYBA LÉPÉS

222.§                      Ez az Alaptörvény a Zsinat 2005. február 5-i ülése által történt elfogadása napján lép hatályba. Egyidejűleg minden ezzel ellentétes rendelkezés hatályát veszti.

 Tartalomjegyzék


Függelékek:                       

1. Esküformák

– a) A lelkészjelölt felszentelése alkalmából használandó esküszövege.

– b) Az egyházi tisztségekre megválasztott egyháztagok esküszövege.

– c) A megválasztott püspök esküszövege.

2. Nyomtatványok.

– a) Áttérési (betérési) nyilatkozat.

– b) Elhalálozási adatlap.

– c) Keresztelési adatlap.

– d) Egyházközségi költségvetés nyomtatványa.

– e) Egyházközségi zárszámadás nyomtatványa.

3. Az egyházközségek területi beosztása.

4. Az egyházközségeknek használatba adott ingatlanok jegyzéke

5. Szertartásrend

6. Pénzügyi Szabályzat

7. Központ és Hivatal Működési Szabályzata

8. Teológiai Műhely Szabályzata

9. Gazdasági Bizottság Szabályzata


Tartalomjegyzék



 

1. sz. függelék.

 

Esküformák

 

a)  A lelkészjelölt a felszentelése alkalmából a következő esküt teszi le:

“Én N…….N……. esküszöm az egy igaz élő Istenre, hogy egész életemben keresni és kutatni fogom Jézus evangéliumának szellemében az igazságot.

Az általam felismert, és a lelkiismeretemmel összhangban álló igazságot alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt prédikálom.

Az anyaszentegyház által rám bízott feladatokban legjobb tudásom és képességeim szerint híven járok el, és minden erőmmel arra törekszem, hogy a rám bízott gyülekezetnek lelki gondjait viseljem, anyagi életének értékeit híven gondozzam és megőrizzem – Isten országának épülésére.

Isten engem úgy segéljen. Ámen”

 

b) Egyházi tisztségekre megválasztott egyháztagok a következő esküt teszik le:

Én N……….N………esküszöm az Egy igaz Istenre, hogy…………tisztségemben,

melyre megválasztottak, híven és lelkiismeretesen járok el; ­

Mindazokat a kötelességeket, melyeket az Egyház Alaptörvénye és az érvényben lévő főhatósági intézkedések előírnak, pontosan, legjobb tudásom szerint, az egyház érdekeit tartván szem előtt, teljesítem.

A hozott határozatokat amelyek tisztemből kifolyólag tudomásomra jutnak, valamint az ezekkel kapcsolatos egyéni véleményeket, idő előtt senkinek ki nem beszélem.

Minden igyekezetemmel azon leszek, hogy az egyház előrehaladását munkáljam.

Isten engem úgy segéljen. Ámen”

 

c) A megválasztott püspök a Zsinaton a következő esküt teszi le:

“Én N…N…. esküszöm az egy igaz Istenre, hogy püspöki tisztségemben, melyre a Zsinat megválasztott, legjobb tudásom és képességeim szerint híven és le1küsmeretesen járok el. Arra törekszem, hogy őseinktől reánk hagyott történelmi örökséget: a türelem és lelkiismereti szabadság eszményeit ápoljam, és Isten kijelentéseinek korunkban megismert igazságaival összhangban, unitárius hit- és életfelfogásunk tisztaságát megőrizzem, fejlődését szolgáljam.

Arra törekszem, hogy Egyházunk lelki közösségének, lelkészeinek és híveinek odaadó, hű pásztora legyek.

Mindent megteszek, hogy az Egyház alaptörvénye előírásainak betartásával, mind közéleti, mind egyéni életünkben a törvényességet képviseljem. Minden erőmmel azon leszek, hogy Egyházunk anyagi javait megőrizzem és gyarapítsam, Egyházunk jó előmenetele érdekében.

Minden munkámat a jézusi kettős szeretetparancs és a szolgáló szeretet lelkületével fogom végezni.

Isten engem úgy segéljen. Ámen.”

 

 

  

 Tartalomjegyzék


 

 

 

2. a) függelék

 

 

 Á T T É R É S I   ( B E T É R É S I )  N Y I L A T K O Z A  T

                   Alulírott……………………………………………………………………………………………………………….

                  ( romai katolikus, evangélikus, református) vallású

 

                  akit…………………………………………………………..


( faluban, városban)……………………………………….-n kereszteltek,  ………………évben 

 

                  konfirmáltam,

nem konfirmáltam, mely vallást mind a mai napig gyakoroltam………………………………..nem

gyakoroltam………………………………..

ezennel két hiteles tanú előtt kijelentem, hogy saját elhatározásomból, senkitől nem kényszerítve,   a most megismert és hitelveimmel teljes összhangban levő  UNITÁRIUS VALLÁSRA TÉREK!!!

Elhatározásom jól megfontolt és visszavonhatatlan!

Elhatározásomról, kérem az Unitárius  Egyház illetékeseit  értesítsék……………………………………,

ne értesítsék…………………………………az  érintett Egyház Vezetőségét, hogy engem és családomat tagjai sorából törölni szíveskedjék.

Ünnepélyesen kijelentem, hogy a mai naptól a MAGYARORSZÁGI UNITÁRIUS EGYHÁZ keretein belül működő:

……………………………………………….. UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉGÉNEK (Cím:…………………………………) hitbuzgó tagja leszek, és mindenben eleget teszek annak fenntartása és előmenetele érdekében.

B u d a p e s t,    …………………………….

Betérő aláírása: ………………………………..………….

1. Tanú……………………………………………………….

(Szem. ig. szám:………………………………………

2. Tanú………. ………………………………………………

(Szem. ig. szám……………………………………….


2. b) függelék

E L H A L Á L O Z Á S I   A D A T L A P

Elhunyt neve: …………………………………………………………………………………………

Utolsó lakhelye ( címe )…………………………………………………………………………….

Születési helye……………………… ideje…………………… a halál oka:……………………

Elhunytának pontos dátuma:………………………….vallása……………………………….

született, betért ,  keresztelve………………….. konfirmálva…………………………….

hosszú, rövid szenvedés után, hunyt el, házasságának,………-ik, özvegységének:

………-ik, évében. Temetés pontos ideje: év………..hó………………nap….óra…./…..

temetés neme………………… / Helye: ………………………………………………………….

Halotti igazolást kiállító hatóság neve……………………………../szám……../………..

2.A halott élettársára vonatkozó adatok: NEVE:…………………………………………..

szül. dátuma ………………………………..szül. helye……………………………..vallása………

 

……………………….házasságának, özvegységének évében……………………………………

Az elhunyt szülei: ……………………………………………………………………………………..
………………………………………………………………………………………………………………

élnek………….meghaltak………….származásuk………………………vallásuk………………

4.Az elhunyt gyermekei: ……………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………..
5.Az elhunyt unokái:………………………………………………………………………………….
………………………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………….
6.Testvérei………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………
Milyen volt élete: ………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………..
Gyászolják név szerint és általánosan / búcsúztatója:…………………………………….
………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………..
…………………………………………………………………………………………………………………

A halálestet bejelentő neve, rokonsági viszonya, vallása pontos címe és telefon szám
………………………………………………………………………………………………………………….
Ha van a családban be nem jelentkezett unitárius, neve és címe: ……………………
………………………………………………………………………………………………………………….
Temetést végző lelkész: ………………………………………………………………………………

Igényeli a család a szertartásra az énekvezért:………………………………………………

 

 


 

2. c) függelék

K E R E S Z T E L É S I    A D A T L A P

SZÜLETÉS, HELYE ÉS IDEJE: ……………………………………………………………………………..

KERESZTELÉS, HELYE ÉS IDEJE:……………………………………………………………………….

A SZÜLETÉSI BIZONYÍTVÁNYT KIÁLLÍTÓ HATÓSÁG:

NEVE. ………………………………………………….  SZÁMA: ………………………………………………..

A GYERMEK KERESZTNEVE. ……………………………………………………………………………..

AZ ÉDESAPA  neve: ……………………………………………………………………………………………….

foglalkozása: …………………………………………………………………………………….

vallása: ……………………………………………………………………………………………

AZ ÉDESANYA neve: ……………………………………………………………………………………………..

foglalkozása: ………………………………………………………………………………….

vallása: ………………………………………………………………………………………..

KERESZTSZÜLŐK: 1. Név………………………………………….foglalk………………..vall:………….

2. Név………………………………………….foglalk…………………vall………….

3. Név…………………………………………foglalk…………………..vall………..

4. Név………………………………………….foglalk……………………vall……….

KERESZTELŐ LELKÉSZ: …………………………………………………………………………………….

A KERESZTELÉST IGÉNYLŐK PONTOS CÍME: …………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………..

MEGJEGYZÉS :……………………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………………
(Ha van tudomásuk be nem jelentkezett unitáriusokról)


2. d) függelék

Egyházközség Lelkészi Hivatala ………………………………. ………..
Ikt. szám:………/200…., ………………..-hó……..-á(é)n L.H.

                               K  Ö  L  T  S  É  G  V  E  T  É  S
………………. é v r e

            B E V É T E L ELŐIRÁNYZAT
    1.

Előző év maradványa

 
    2.

Egyházfenntartás

 
    3.

Adományok

 
    4.

Perselypénz

 
    5.

Úrvacsorai kellékekre

 
   6.

Szeretetvendégség

 
   7. Pályázatok:  
  – Önkormányzati  
  – Unitárius Alapítvány  
    8.

Banki kamatok

 
    9. Egyéb bevételek:  
     
  BEVÉTELEK ÖSSZESEN :  

                  

                                                                                                                                                         

 

 

 

 

 

 

 

 

  

 

           K I A D Á S O K ELŐIRÁNYZAT
    1.

Javadalmazás

 
  – lelkész  
  – énekvezér  
  – templomgondozó  
    2. Közüzemi díjak ( rezsiköltség)  
    3.

Irodaszerek – nyomtatványok

 
    4.

Postaköltség

 
    5. Építkezés – javítás – karbantartás  
   6.

Szeretetvendégségi kiadások

 
   7.

Úrvacsorai kellékekre

 
   8.

Pályázati kiadások

 
  – Önkormányzati  
  – Unitárius Alapítvány  
   9. Banki kezelési költségek  
 10. Egyéb kiadások  
   
 

KIADÁSOK  ÖSSZESEN :

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

      E G Y E N L E G

  

 

                           

     

 

                                                                  

 

   ………………………    ……………………..                                 ……………………

                    gondnok                   pénztáros                      PH.                         lelkész


2. e) függelék

Egyházközség Lelkészi Hivatala ………………………………. ………..
Ikt. szám:………/200…., ………………..-hó……..-á(é)n  L.H.

 Z Á R S Z Á M A D Á S
………………. é v r e

            B E V É T E L

ELŐIRÁNYZAT

T É N Y

    1.

Előző év maradványa

   
    2.

Egyházfenntartás

   
    3.

Adományok

   
    4.

Perselypénz

   
    5.

Úrvacsorai kellékekre

   
   6.

Szeretetvendégség

   
   7. Pályázatok:    
  – Önkormányzati    
  – Unitárius Alapítvány    
    8.

Banki kamatok

   
    9. Egyéb bevételek:    
       
  BEVÉTELEK ÖSSZESEN :    

                  

                                                                                                                                                         

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

           K I A D Á S O K

ELŐIRÁNYZAT

T É N Y

    1.

Javadalmazás

   
  – lelkész    
  – énekvezér    
  – templomgondozó    
    2. Közüzemi díjak ( rezsiköltség)    
    3.

Irodaszerek – nyomtatványok

   
    4.

Postaköltség

   
    5. Építkezés – javítás – karbantartás    
   6.

Szeretetvendégségi kiadások

   
   7.

Úrvacsorai kellékekre

   
   8.

Pályázati kiadások

   
  – Önkormányzati    
  – Unitárius Alapítvány    
   9. Banki kezelési költségek    
 10. Egyéb kiadások    
     
 

KIADÁSOK  ÖSSZESEN :

   

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ELŐZŐ ÉV MARADVÁNYA  
+  BEVÉTEL  
–  KIADÁS  
   EGYENLEG  
EGYENLEG: Banki folyószámla: Házipénztár:

 

     

 

                                                                   

   

 

 

………………………    ……………………..                                 ……………………

                    gondnok                        pénztáros                     PH.                         lelkész

Tartalomjegyzék


3. függelék

 

Az egyházközségek területi beosztása

 

Budapesti Egyházközség

            Budapest I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. XII. XIII. XIV. XV. XVI. kerület,

            Pest megye Budaörsi út és Jászberényi út vonalától északra lévő területei

Nógrád megye

Bartók Béla Egyházközség

            Budapest IX. XI. XX. XXI. XXII. XXIII. kerület,

Pest megye Budaörsi út és Üllői út vonalától délre eső területei

Pestszentlőrinci Egyházközség

            Budapest X. XVII. XVIII. XIX. Kerület,

Pest megye Üllői út és Jászberényi út vonala közé eső területei

Kocsordi Egyházközség

            Szsbolcs-Szatmár-Bereg megye

Debreceni Egyházközség

Hajdú-Bihar megye

Füzesgyarmati Egyházközség

Békés megye

Hódmezővásárhelyi Egyházközség

Csongrád megye

Miskolci Egyházközség

Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

Heves Megye,

Jász-Nagykun-Szolnok megye.

Duna-Tiszaközi Szórvány Egyházközség

Bács-Kiskun megye

Pécsi Egyházközség

Baranya megye

Tolna megye

Somogy megye

Fejér megye

Zala megye

Győri Egyházközség

Győr-Moson-Sopron megye

Komárom megye

Veszprém megye

Vas megye

 

 

 Tartalomjegyzék


 

 

 4. sz. függelék

 

Az egyházközségeknek használatba adott ingatlanok jegyzéke

 

Bugapesti Egyházközség

–         Budapest  24911 hrsz. V. ker. Alkotmány utca 12. épülten belül:

– 3. lépcsőház II. em. templom

– 3. lépcsőház II. em. lelkészi hivatal

– 3. lépcsőház I. em. gyülekezeti terem és tartozékok

– 3. lépcsőház II. em. 16.  lelkészi lakás

–         Verőce 1294/1 hrsz. Magyarkúti út (hétvégi ház és udvar)

Bartók Béla Egyházközség

–         Budapest 36870 hrsz. IX. ker. Hőgyes Endre u 3. épületen belül:

o       templom

o       lelkészi hivatal

o       gyülekezeti terem

o       lelkészi lakás II. em.

o       lelkészi lakás III. em.

–         Dunafüred, (hétvégi ház, filegoria, sufni, udvar)

Pestszentlőrinci Egyházközség

–         Budapest 151157 hrsz. XVIII. Ker. út (templom, gyülekezeti terem)

Kocsordi Egyházközség

–         Kocsord 234 hrsz. Szent István u 30 (telek, templom, iroda, lakás)

Debreceni Egyházközség

–         Debrecen 8552 hrsz. Hatvan u 24. (lakóház, templom, udvar)

 

Füzesgyarmati Egyházközség

–         Füzesgyarmat 97/1 hrsz. Széchenyi u 9. (lakóház, udvar)

–         Füzesgyarmat 99/1 hrsz. Ady u 11 – 2 (templom)

Hódmezővásárhely Egyházközség

–         Hódmezővásárhely 12392 hrsz. Vöröskereszt u 16. (templom, lelkészi lakás, kántori lakás, imaterem, harangozó lakás)

–         Hódmezővásárhely 10317 hrsz. Vámház u 6 (csősz lakás)

Pécsi Egyházközség

–         Pécs 3493/2/A/11 hrsz. Madách Imre u 9/A 3. em. 11. (lelkészi lakás)

–         Polgárdi 1296 hrsz. Kossuth Lajos u 94. (templom, lakóház)

Győri Egyházközség

–         Győr 5556 hrsz. Szittya u 2/A (lakóház, udvar, gazdasági épületek)

 Tartalomjegyzék


         

 

 

 5. függelék

 

Szertartásrend

 

  6. függelék

 

 Pénzügyi Szabályzat

 

 7. függelék

 

Központ és Hivatal Működési Szabályzata

 

  8. függelék

 

Teológiai Műhely Szabályzata

 

  9. függelék

 

Gazdasági Bizottság Szabályzata

 

Tartalomjegyzék

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: